A cikk eredetileg az Abcúgon jelent meg, Neuberger Eszter írása.
Egyre több olyan gyerek kerül a gyermekpszichológusok látóterébe, akik lelki okokból szenvednek visszatérő fejfájástól. Miközben az okok sokfélék lehetnek, az egyik leggyakoribb közülük az iskolai stressz okozta szorongás: az 11-18 éves diákok egészségükkel kapcsolatos magatartását vizsgáló kutatások szerint is a fejfájás a leggyakoribb pszichoszomatikus panasz, amit ráadásul a probléma globális kezelése helyett legtöbbször gyógyszerszedéssel csak tünetileg kezelnek a diákok.
“Egyre gyakrabban kerülnek pszichoszomatikus eredetű fejfájástól szenvedő gyerekek mese- és művészetterápiás csoportjainkba”
– mondták a beteg gyerekeknek pszichológiai segítséget nyújtó, budapesti székhelyű Mosoly Alapítvány munkatársai az alapítvány áprilisi eleji sajtóeseményén, ahol mi is ott voltunk.
“Ők már azok a gyerekek, akiknek a visszatérő fejfájására nem sikerült neurológiai vagy más szervi okot találni, ezért feltételezhető, hogy a fejfájásuknak lelki okai vannak”
– magyarázta az Abcúgnak Majoros Andrea, a Mosoly Alapítványnál gyermekpszichodráma csoportokat vezető egyik terapeuta.
Majoros 8 éve dolgozik az alapítványnál, az itt végzett munkája mellett gyermek- és klinikai szakpszichológus a Budai Gyermekkórház Neurológiai Osztályán, innen érkezik a Mosolyhoz a fejfájós gyerekek egy jelentős része.
A pszichoszomatikus szó a testi és a lelki folyamatok összekapcsolódására utal, a pszichoszomatikus betegségeket a kibillent lelki állapot okozza. A fejfájás csak az egyik pszichoszomatikus tünet, ebbe a kategóriába tartozik még az idegesség miatti hasfájás, de példa rá még a szorongás okozta vizelési inger.
“A gyerekek jó része leginkább a teljesítménykényszer miatt szorong”
– magyarázta Majoros Andrea, mire vezethető vissza gyakran a pszichés eredetű gyermekkori fejfájás, hozzátéve: pszichológusként neki és kollégáinak csak hipotéziseik vannak az okokról.
A Mosoly Alapítványnál csoportos terápiát leginkább kisebbeknek, 11-12 éves korig tartanak, és a pszichológus szerint már náluk is megjelenik a magas elvárások miatti szorongás, ami a fejfájás egyik oka lehet.
Az elvárásokat persze a szülők is generálhatják: az ő perfekcionizmusuk is nyomasztóan hathat a gyerekre, de Majoros Andrea szerint a teljesítménykényszer akkor is felléphet, ha a szüleik nem hajtják a gyerekeiket.
“Elég, ha rajtuk azt látják a gyerekek, hogy ők maguk sem tudnak hibázni” – magyarázta Majoros. A fejfájás szerinte gyakori tünet lehet beilleszkedési problémákkal küzdő gyerekeknél is, mivel otthon lehet vele maradni az iskolából. “A lényeg, hogy mindenképpen egy jelzés, hogy változtatni kell valamin, amit a szülőknek észre kell venniük”.
Az iskolai túlterheltség olyan rendszerszintű probléma, amin egy ponton túl egyénileg mérsékelni nem igazán lehet. Ilyenkor jönnek képbe azok a módszerek, amik segíthetnek enyhíteni a gyerekek szorongását.
Az egyik ilyen módszer a már említett gyermekpszichodráma, ami abban próbál segíteni a gyerekeknek, hogy lelazuljanak, és például a fejfájás, mint visszatérő probléma okozta dühös feszültségtől megszabaduljanak, amikor játszanak. A módszer arra is alkalmas, hogy a betegségük, állapotuk miatt a közösségeikben szélre szorult gyerekek önbizalmát helyreállítsa.
A foglalkozások során egy – vagy több – közösen felépített történetet játszanak el a csoport tagjai, amiben olyan szerepbe bújhatnak a gyerekek, amilyenbe szeretnének.
“Sokszor hosszú folyamat eredménye, mire egy gyerek késznek érzi magát rá, hogy bejelentkezzen a főhős szerepére a játékban, pedig alkalomról alkalomra láttuk, hogy ő az, aki behozza ezeket a karaktereket. Tehát vágyik a szerepre, csak épp a szereposztásnál sosem meri vállalni őket” – hozott egy példát Majoros Andrea, hogy bemutassa, milyen fejlődési utak vannak a terápia során.
“Az is éppen ilyen fontos, hogy egy játékban a gonosz szerepe is megjelenjen. Ha a gyerekek nem szeretnék magukra venni ezt, akkor mi csoportvezetők játsszuk el” – tette hozzá. “Fontos, hogy a negatív érzelmeiket is legitimnek éljék meg. Hiszen a betegségük, visszatérő fájdalmaik miatt ezek sokkal inkább részei az életüknek, mint más gyerekeknek”.
A fejfájás más pszichoszomatikus tünetekkel: hasfájással, hátfájással együtt, a kamasz gyerekeknél is gyakori probléma – derül ki az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (Health Behavior of School-aged Children – HBSC) című kutatásból, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) együttműködésével európai és Észak-amerikai országok kutatói végeznek.
A HBSC 48 országban, 11-18 éves korú gyerekek és fiatalok körében vizsgálódik, a nyolcvanas évek óta pedig Magyarország is részt vesz a kutatásban. A vizsgálat négyévente ismétlődik, most épp a kérdőívezés zajlik, a legújabb kutatási eredmények 2019 őszére várhatók.
A magyar HBSC kutatócsoportban Költő András pszichológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar adjunktusa foglalkozik a serdülők mentális és szexuális egészségével. Az Abcúgnak elmondta: a kutatás külön fejezetet szentel arra, hogy milyen hatása van az iskolai környezetnek a gyerekek, kamaszok testi-lelki egészségére. A kutatásban 5., 7, 9. és 11. osztályos tanulók vesznek részt, a minta pedig országosan reprezentatív: a legutóbbi, 2014-es kutatásban több mint hatezer, különböző típusú iskolában tanuló diák vett részt.
A kutatás eredményei szerint az előző, 2010-es eredményekhez képest főleg a 7. és a 9. osztályos diákok körében nőtt több mint 10 százalékkal a gyakran kedvetlen, ideges, fáradt és ingerlékeny tanulók aránya.
A gyakori fáradtság előfordulása 9. és 11. osztályban, értelemszerűen az iskolai leterheltség növekedésével együtt növekszik, figyelemre méltó azonban, hogy már a megkérdezett 5. osztályosok körülbelül harmada is panaszkodott róla, hogy hetente többszöri fáradtnak érzi magát.
Ami a leggyakoribb pszichoszomatikus tüneteket illeti: sokat elmond, hogy a kutatás szerint a fejfájás az a tünet, ami miatt a legtöbben egy hónapban többször is bevesznek gyógyszert.
Arra a kérdésre, hogy az elmúlt hónapban milyen panaszra vettek be legalább egyszer gyógyszert, a megkérdezett diákok 48,6 százaléka mondta hogy fejfájásra, 31,1 százalékuk, hogy hasfájásra, és ezután 7,6 százalékkal következik az idegesség és 6,4 százalékkal az alvási problémák. A fiatalok 24 százaléka jelölt meg egyéb problémákat a gyógyszerszedés okaként.
Költő András szerint a túlzottan gyakori gyógyszerszedés komoly probléma: 2010-hez képest 8 százalékkal több diák vett be gyógyszert a megadott egy hónapos időszakban. Különösen a fejfájásra és a többi pszichoszomatikus tünetre igaz, hogy ahelyett, hogy globálisan kezdenének valamit a problémával a szülők vagy idősebb kamaszok esetében maguk a gyerekek, csak a tüneti, gyógyszeres megoldásra hagyatkoznak.
“Nehéz arról pontos képet kapni, hogy mennyiben felelős az iskolai terhelés a pszichoszomatikus tünetek megjelenésében, és a terhelés változásáról, esetleges növekedéséről is csak szubjektív képet tudunk kapni a gyerekektől”
– magyarázta Költő András. Azaz a valódi terhelés és az érzékelt terhelés nem feltétlenül ugyanakkora a gyerekeknél.
“Az alapján, amit a kutatási eredményekből látunk, a magyar diákok nem érzik úgy, hogy az iskolai terhelésük jelentősen növekedett volna a 2014-es adatokhoz képest, a kérdésekre adott válaszokban nem jelenik ez meg. Az alapvető jogok biztosának hivatala által végzett vizsgálat azonban kimutatta, hogy növekszik a terhelés – akár csak az egy nap tanulásra fordított órák számát nézve -, csak maguk a megkérdezett diákok nem élték ezt meg fokozódó terhelésként”
– magyarázta a pszichológus.
Az egészségpszichológiai kutatások szerint a fiatalok rendszeresen visszatérő fejfájását gyakran hajlamosak elhanyagolni az orvosok, a gyerekek sokszor neurológiai kivizsgálásra sem jutnak el, hogy kiderüljön, mi okozza a tünetet. Ez persze összefügg azzal, hogy Magyarországon szerinte mind a gyermekneurológus, mind a gyermekpszichológus hiányszakmának minősülnek.
A magyar iskolákból mindeközben szinte teljesen hiányzik a stresszcsökkentő, relaxációs technikák tanítása, megismertetése. Pedig 2016-ban épp az Orbán Viktorral és az emberierőforrás-miniszter Balog Zoltánnal jó kapcsolatot ápoló Bagdy Emőke, ismert klinikai pszichológus szorgalmazta nyilvánosan, hogy a relaxációs gyakorlatok valamilyen formában épüljenek be a heti tanrendbe.
“A tanórákba épített stresszkezelés oldaná a gyermekek szorongását, már heti egy órányi relaxáció is sokat jelenthetne a túlterhelt környezetben”
– nyilatkozta majdnem két évvel ezelőtt Bagdy, aki azt is javasolta, hogy a testnevelés órákon alternatív mozgásformákat: relaxáció, jóga, tánc, kreatív mozgást is gyakorolhassanak a gyerekek.
A heti 5 testnevelés órából egyet erre szentelni kézenfekvő megoldás lenne, de sem Költő András, sem Majoros Andrea nem tud róla, hogy a kezdeményezésből országos szinten megvalósult volna valami.
A címlapi illusztráción vizsgához előkészített terem látható, Szingapúrban. Forrása: flickr/Richard Lee CC BY-NC-ND 2.0
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.