A Fidesz mögött megmaradt értelmiségiek is megunták, hogy a kormányzati oligarchák gazdagodása miatt kell magyarázkodniuk

Nemrég Balog Zoltán mutatta be azt a kötetet, amiben a Fidesz mögött mindig felsorakozó értelmiségi körök óvatosan, de az elmúlt évekhez képest mégis szokatlanul őszintén kritizálták a kormánypárt hatalomgyakorlási módszereit. Az Index kiválogatta az  Újra nevén nevezzük című kötetből a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének és a Professzorok Batthyány Körének észrevételeit. 

Annyira nem merészkedtek messzire a kritikában, hogy a százoldalas kötetben akár csak egyszer név szerint is bírálják Orbán Viktort, leírják a kormányközeli oligarchák vagy a Fidesz nevét, de a témák és a körülírások alapján úgy tűnik, hogy azért ők is érzékelték azokat a problémákat, amiket a Fidesz az utóbbi években egybites sorosozással próbált elkenni.

Kirakatemberek

Szóba hozták a hatalomhoz közel álló üzleti körök megmagyarázhatatlan gazdagodását. Erről ezt írták, hogy „a politikai közösségek építésének részét képezi a gazdasági háttér biztosítása. Rendkívüli a jelentősége annak, hogy milyen körülmények között megy végbe. Magyarország huszadik századi története a legjobb példa, hogy az erkölcsileg vitathatóan szerzett gazdasági alapok még generációk után is megkérdőjelezhetők. Majd hozzátették:

„A kirakatemberek látványos és nehezen magyarázható gazdagodása nemcsak azért okoz kárt, mert közpénzt magánosít, hanem azért is, mert rossz, követhetetlen mintát ad.”

Közmédia = a mértéktelenség agresszív kampánya

Az sem tetszik, hogy a közmédia propagandagépezetként működik:

„A közéletben minden fekete-fehér, egyszerű és radikális: a szövegek, amiket a közmédiában hallhatunk, a jelszavak és változásaik, a megoldások keménysége. Mindez a mértéktelenség agresszív kampánya.”

Nem kell mindent erőből megoldani

A kormány mindent leuraló módszereivel kapcsolatban megjgyezték, hogy „nagy baj, ha a hatalom mindent erőből csinál”. És arra figyelmeztetnek, hogy a „történelmi tapasztalatok szerint a mértéktelenség magában hordozza büntetését”.

Mi lesz már a konszolidációval?

A keresztény értelmiségiek azért is csalódottak, mert az elmúlt 4 évben elmaradt a beígért konszolidáció:

„A 2014-es választások után sokan a konszolidációra vártunk. A kezdeti lendület és hevület után szükség lett volna a megerősödésre, a kiegyensúlyozottságra, a keresztény ihletésű politika valódi tartalmának kifejtésére és a bizalomépítésre.” A kötet végén pedig megjegyzik, hogy szerintük a keresztény értelmiség és a média fontos feladata az, hogy felhívja a figyelmet a politika bezárkózásának veszélyeire.