Az ausztrál kormány vasárnap felvázolt egy átfogó tervet, aminek keretében 500 millió ausztrál dollárt, azaz kb. 97,7 milliárd forintot költenének a Nagy-korallzátony megmentésére. Ennek nagyobb része vízminőség-ellenőrzésre és -javításra menne, de támogatnák a partvidéken élő farmereket is annak érdekében, hogy kevesebb vegyszert használjanak a gazdálkodáshoz. Ezen kívül irtanák a korallal táplálkozó töviskoronás tengericsillagokat is, amik elszaporodása a melegedő és savasodó tengervíz mellett a Nagy-korallzátony vesztének másik okozója. Több millió dollárt költenek olyan kutatásokra is, amikben ellenállóbb korallfajtákat igyekeznek kitenyészteni, amik nem halnának el a melegedő és savasodó tengervízben.

Szakértői körökben mérsékelt öröm fogadta a bejelentést, a többség szerint ugyanis ennél sokkal többre lenne szükség a zátony megőrzéséhez. Az utóbbi néhány hónapban is több száz kilométeres részek haltak el a Nagy-korallzátonyból, és több tanulmány is nyilvánvalóvá tette, hogy

a Nagy-korallzátony romlása globális válasz és a felmelegedés megállítása nélkül visszafordíthatatlan.

Pont emiatt kritika is érte az ausztrál kormányt, mondván, ha olyan fontos a zátony megmentése, inkább a szén és a többi fosszilis tüzelőanyag használata ellen lépjen fel, hogy csökkenjen az üvegházhatást okozó káros anyagok kibocsátása. Ausztráliában ehhez képest továbbra is állami támogatásban részesül a szén- és gázkitermelés.

Az ausztrál kormány számításai szerint egyébként 64 ezer munkahely függ az országban a Nagy-korallzátonytól. (New York Times)