A környezetvédelmi miniszter szerint túl nagy kockázatot jelentene az amúgy is rossz állapotban lévő Nagy-korallzátonyra.

Túlságosan meleg a víz. 1998 óta egyre gyakoribbak a fehéredések, ezek általában a korallok pusztulásához vezetnek. Az ausztrál kormány hőtűrő korallfajokkal és a korallevő tengeri csillagok lehalászásával próbálkozik, de ez nem helyi, hanem globális probléma, az üvegházgáz-kibocsátással van a baj.

Többek közt Magyarország küldöttét is sikerült meggyőznie az ausztrál kormánynak, hogy ne szavazza meg az UNESCO szakértőinek javaslatát.

Az utolsó pillanatban kezdtek lobbizni, hogy elkerüljék a világörökségi leminősítést.

A világörökséget is felügyelő ENSZ-szervezet szerint a klímaváltozás okozta károk miatt került veszélybe a természeti csoda.

Az újonnan felfedezett zátony az 500 méteres magasságot is eléri, ezzel a világ legnagyobb felhőkarcolói fölé magasodik.

Azokban a régiókban a legdrámaibb a helyzet, amiket a legsúlyosabban érintettek 2016-2017-ben a rekordmagas hőmérséklet miatti tömeges korallfehéredések.

A fehéredést négy éve újra és újra feltérképező Terry Hughes szerint a jelenség már a zátony teljes 2500 kilométeres hosszán megfigyelhető.

Egyre csak melegszik az óceán.

A felmelegedés miatt amúgy is veszélyben lévő korallzátonyra most hulladékot, üledéket, rovarirtó-maradványoka vitt egy áramlat.

De az, hogy az elmúlt 30 ezer év kataklizmáit túlélte, nem jelenti azt, hogy a mostanit túl fogja.

Lehet, hogy már így is bőven késő.

Az óceánok felmelegedése miatt végveszélybe került Nagy-korallzátonyt próbálják megmenteni.

Csak a csigák képesek elriasztani a szirteken korallt zabáló tengeri csillagokat.

Ausztrália partjainál a Nagy-korallzátonyt 2016 után idén is elkapta a pusztító fehéredés. A globális felmelegedésnek köszönhetően először fordult elő, hogy a jelenség két egymást követő évben is lecsapjon.