Az elmúlt harmincezer évben már ötször majdnem kipusztult az ausztráliai Nagy-korallzátony, derült ki egy frissen közölt tudományos kutatásból. A zátony 30000, illetve 22 ezer évvel ezelőtt az óceánok lehűlés miatti visszahúzódása miatt pusztult ki majdnem, 17000 és 13000 éve pedig a tengerszint olvadás miatti emelkedése miatt. 9000 éve pedig a hirtelen megnövekvő üledék pusztította ki majdnem a zátonyt. Hogy ez miért történt, azt egyelőre még nem sikerült megfejteni.
A kutatási eredmények akár bizakodásra is okot adhatnának most, amikor a kifehéredés újra kipusztulással fenyegeti a zátonyt. de a kutatást vezető Jody Webster szerint hiba volna reménykeltő fénysugárként tekinteni felfedezésükre. A mostani felmelegedés ugyanis példátlan a bolygó történetében, az elmúlt évszázadban 0,7 fokot emelkedett az átlaghőmérséklet, míg a két földtörténeti felmelegedés miatti korallpusztulás idején tízezer év alatt emelkedett két fokot.
A kutatás inkább a zátony története szempontjából jelentős. Mint azt Tom Bridge, egy a kutatástól független kutató mondta, a zátonyra úgy tekintünk, mintha mindig ott lett volna, és mindig is ott lesz majd. A kutatás most bebizonyította, hogy valójában egy rendkívül gyorsan változó, dinamikus rendszer. (Via The Sydney Morning Herald)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére a közelmúltban a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg felületeinken. Ebben közösségként együttes a felelősségünk, a mienk kiemelt. Amíg újragondoljuk a teendőinket, nem minden cikkünk alatt lehet kommentelni. Egyszersmind kérjük és köszönjük, ha nem csak szabályzatunk betűjének, de a szellemének betartása felett is segítetek őrködni.
Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.