Durva lesz a csütörtöki kánikula.
Durva lesz a csütörtöki kánikula.
És a nyolcadik legcsapadékosabb.
Mindjárt kettőt!
Péntek hajnalban a János-hegyen csupán 17,3 Celsius-fokig csökkent a hőmérséklet.
A vállalat éveken keresztül próbálta megkérdőjelezni azokat a tudományos eredményeket, amik árthattak az olaj- és gázüzletágnak, miközben a nyilvános fórumokon a nemzetközi összefogásról beszélt. Minderről a Wall Street Journal szerzett belső dokumentumokat.
Többszáz tűzoltó érkezett az országból, hogy közösen küzdjenek meg a lángokkal.
Miközben Dél-Európa, az USA és Ázsia több országában is rendkívüli hőség tombol, kutatók arra figyelmeztetnek, hogy pont ezt jelezték előre a klímamodellek. Sürgősen kéne nagyot vágni a globális kibocsátásokon ahhoz, hogy talán máshogy nézzen ki a jövő.
Tavaly még csak 50 százalék volt az esély rá, most viszont már 66 százalék az esély arra, hogy 2027-ig átlépjük az 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöböt.
És akár jövőre is, mert visszatér az El Nino.
A Föld hőháztartásában és az éghajlati folyamatok alakításában kulcsszerepet betöltő tengeráramlatok 2050-re 40 százalékkal lassulhatnak.
És a tizenhetedik legszárazabb.
Az északi sziget hőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal melegebb a 20. századi átlagnál.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám erősíti az aszályhajlamot, és nő az egymást követő száraz napok maximális évi hossza is.
A Copernicus klímaváltozás-figyelő szolgálat szerint.
Egyre elérhetetlenebbnek tűnik a párizsi klímaegyezmény célja.