Veszélyeztetetté nyilvánítaná a Nagy-Korallzátonyt az Unesco
2021 június 22., 09:13
Nyert az ausztrál kormány, nem minősíti veszélyeztetettnek a Nagy-Korallzátonyt az UNESCO
Az UNESCO világörökségi bizottsága pénteken úgy döntött, hogy nem fogadja el a szervezet szakértőinek javaslatát és nem nyilvánítja veszélyeztetett világörökségi helyszínné minősítik-e a Nagy-korallzátonyt.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének 21 tagú szervezetében ezzel az ausztrál kormány akarata érvényesült, amely nagyon keményen lobbizott a veszélyeztetett minősítés ellen, mert attól tartott, hogy az visszavetné a turizmust a térségben. Az ausztrál kormány lobbiturnéra küldte a környezetvédelmi minisztert, Sussan Leyt, aki többek között Szarajevóban, Madridban és Budapesten is járt, majd Párizsba utazott, hogy találkozzon az UNESCO tisztviselőivel, előtte pedig a múlt héten pedig búvárkirándulást is szerveztek a zátonyra a legfontosabb nagyköveteknek.
Az ausztrál kormánynak végül többek között Magyarország képviselőjének szavazatával sikerült elérnie, hogy bizottság szavazza le az UNESCO javaslatát. Magyarországon kívül Saint Kitts és Nevis, Etiópia, Mali, Nigéria, Szaús-Arábia, Omán, Bosznia Herzegovina, Oroszország és Spanyolország képviselőit győzték még meg az ausztrálok. A döntés értelmében az ausztrál kormánynak 2022 decemberéig jelentést kell tennie az UNESCO-nak, hogy hogyan kezelnék a klímaváltozás hatását a világ legnagyobb korallzátonyára.
Dr Fanny Douvere, az UNESCO tengeri programjának vezető tudósa a döntés után azt mondta, hogy a tények azok tények, a tudomány az tudomány, a bizottság pedig végső soron elismerte a szakértők tudományos eredményeit, amelyek alapján a klímaváltozás komoly veszélyt jelent a Nagy-korallzátonyra. Zöld szervezetek cinikus lobbizásnak nevezték azt, amit az ausztrál kormány végzett, a WWF ausztrál vezetője pedig azt mondta, a döntés annyit jelent, hogy a kormány próbaidőn van, de nem kerülheti el, hogy komoly környezetvédelmi lépéseket tegyen.
Sussan Ley környezetvédelmi miniszter korábban azt mondta, nem vitás, hogy a klímaváltozás jelenti a legnagyobb fenyegetést a korallzátonyra, ám szerinte nem a világörökségi tanácsa az a fórum, ahol "elvi kérdést kéne csinálni ebből". Szerinte felháborító, hogy a világörökségi tanács előzetes figyelmeztetés nélkül készül veszélyeztetett listára tenni a Nagy-korallzátonyt, így csakis politikai döntésként tudja értelmezni azt. Az ausztrálok azt gyanították, hogy a nyomás mögött az UNESCO világörökségi tanácsában elnöklő Kína állhat. Kína és Ausztrália között a koronavírus-világjárvány óta nagyon elmérgesedett az addig sem békés viszony, kölcsönösen embargókkal is sújtotta egymást a két ország.
A Nagy-korallzátony 1981-ben került fel a világörökségi helyszínek listájára. A szervezet 2017 óta fontolgatja, hogy folyamatos pusztulása miatt átrakja a veszélyeztetett helyszínek listájára, ám Ausztrália mindig is hevesen ellenezte a lefokozást. (Guardian)