MTA: Túl keveset költünk oktatásra, a lemaradás nő

Kemény kritikát fogalmazott meg a magyar oktatás helyzetéről a Magyar Tudományos Akadémia. A politikai természetű témáktól, pláne a konfliktusoktól tartózkodó testület közgyűlési határozatot fogadott el az oktatásügyről, és fölajánlotta a segítségét a kormányzatnak.

Hétfőn kezdődött az MTA 189. közgyűlése. Az akadémikusok rögtön az első napon fogadták el a határozatot, a szöveget a közgyűlés 80 százaléka támogatta. A közgyűlési határozat először megállapítja, hogy a magyar állam legfontosabb feladatai között tartja számon az oktatást. A határozat két legfontosabb megállapítása:

  • 1. „Az oktatás költségvetési forrásokból való részesülésének – oktatási szintenként is – minél előbb és tartósan el kell érnie legalább az EU28 országok átlagát, de az érzékelhető javuláshoz azt meg is kellene haladnia.”
  • 2. „Az oktatásügyben olyan változásoknak kell bekövetkezniük, amelyek egyrészt hatékonyan javítják a jövő kihívásaival való szembenézés lehetőségét, fejlesztve a hajlékony tanulási készségeket, másrészt hathatósan növelik az esélyegyenlőséget, csökkentve a családi és regionális helyzetből adódó hátrányokat. Az MTA köztestülete és kutatóhálózata ehhez kész minden segítséget megadni.”

A határozathoz csatolt indoklásban a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése megállapítja: „Az oktatási terület részesedése az állami költségvetésből és a ráfordítások eloszlása nem felel meg sem a szükségesnek, sem a társadalom elvárásainak.”

„Az oktatásügyben a 2013-ig tartó radikális forráskivonást követően sem konszolidálódott a helyzet A GDP-arányos kiadások 2016-ra Magyarországon ugyan elérték az EU28 országok átlagát, ugyanakkor az óvodai és alapfokú oktatásra 2016-ban Magyarország a GDP 1,3 százalékát fordította az EU28 országok 1,5 százalékos átlagával szemben, középfokú oktatásra pedig a GDP 1,5 százalékát szemben az EU28 országok 1,9 százalékos átlagával.”

További súlyos problémák:

  • Növekszik a korai iskolaelhagyók aránya.
  • Jelentősen torzult az oktatás szerkezete.
  • A megbízható szakmai kontroll elmaradása miatt romlott a tankönyvek színvonala.
  • A családi háttér egyre jobban meghatározza a tanulók kilátásait.
  • Növekedtek a régiók, illetve az iskolák közötti különbségek.
  • A pedagógusok bére az egyéb szakmákban dolgozó felsőfokú végzettségűekhez viszonyítva az elmúlt évek béremelései ellenére még mindig az utolsók között van az EU28 országok között.
  • A felsőfokú végzettséget szerzők aránya 2015 óta csökken.

Az MTA közgyűlése azt is megállapítja, hogy négy-öt éven belül annyira súlyos lesz a tanárhiány, hogy az egész oktatási rendszer működőképességét fenyegeti. Különösen rossz a helyzet az élet- és természettudományi területeken. „A felsőoktatási szférát súlyosan érinti a koncepciózus fejlesztések elmaradása, és az ennek következtében tapasztalható növekvő lemaradás a nemzetközi versenyben” – szerepel a dokumentumban.


Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.