• Nyolc éve Navracsics Tibor, négy éve Lázár János lett az új kormány szuperminisztere. A rendszer hamar megbukott mindkét alkalommal, Orbán feladta a kísérletezést ezzel a poszttal.
  
• A döntések előkészítésében mégis látszik egy kiemelt ember: Rogán Antal. Nem kap szuperhatalmat, de a fontos helyeken az ő emberei lesznek.
  
• Ahol pedig friss pénzt lehet osztani, ott Palkovics Lászlónak lesz a legnagyobb szava.
  
• Orbán úgy osztja most a lapokat, hogy senki se erősödhessen meg túlságosan alatta.

Orbán Viktor negyedszer alakíthat kormányt, zsinórban egymás után pedig harmadszor. A névsor már ismert, és valamennyit lehet tudni arról is, hogy az egyes tárcák között a felelősségi köröket hogyan rendezi át a miniszterelnök, és néhány beszélgetés alapján arról is vannak már benyomásaink, hogy mi lehet az oka a változtatásoknak. 

Nem csinál most Orbán óriást, úgyis hamar töpörítené

Strukturálisan a legfontosabb változás, hogy 2010 óta először most nem lesz szuperminiszter és szuperminisztérium. Valószínűleg erre utalt Rogán Antal, amikor azt mondta, hogy Orbán Viktor ezúttal nem vezetni, hanem irányítani akarja a kormányt.

Nyolc éve még úgy kezdődött a kormányzása, hogy Navracsics Tibort jelölte ki Orbán Viktor szuperminiszternek. 2010 tavaszán még ezt mondták erről a Fideszben:

„Navracsics nemcsak igazságügyi és közigazgatási miniszter, hanem főnöke a többi miniszternek, a teljes törvényalkotást ellenőrzi, hozzá tartozik az összes tárca kommunikációja, és Orbán távollétében ő vezeti a kormányüléseket is. Lényegében ő fog kormányozni.”

Aztán ez a rendszer nem működött. Hamar kiderült, hogy nincs meg a bizalom Orbán részéről, hogy átengedje az ügyek irányítását, és fokozatosan háttérbe szorította. 2014-ben pedig Brüsszelbe küldte ki, uniós biztosnak. Úgy hallottuk, hogy szívesen maradna a posztján egy újabb ciklusra 2019 után is, de Orbán Viktor állítólag Trócsányi Lászlónak szánja a helyét, és ebben az esetben Navracsicsnak meg kellene elégednie az EP-képviselőséggel.

2014-ben is egy szuperminiszter kijelölésével indult a kormányalakítás, akkor Lázár János volt a kiválasztott, aki a Miniszterelnökséget vezető miniszter címet kapta. A munkaköri leírásában szerepelt a többi között a kormány stratégiai irányítása, a kormányzati munka tervezése, az egységes kommunikáció megszervezése, a kormányzati tevékenység összehangolása, a kormányülések napirendjének és munkatervének összeállítása és a kormány törvényalkotási programjának megírása. 

Ez hasonlított a Navracsicsnak 2010-ben ígért hatáskörhöz, de Lázár mindezek mellé nagyon komoly egyéb feladatokat is kapott. Annyi minden tartozott még a minisztériumához, hogy felsorolni is lehetetlen, úgyhogy csak jelezzük a portfólió sokszínűségét: műemlékvédelem, polgári hírszerzés, általában az EU-s ügyek, vidékfejlesztés, az EU-s pénzosztások felügyelete, megyei kormányhivatalok felügyelete, Magyar Fejlesztési Bank, posta, takarékszövetkezetek, Paks 2, nemzeti közműholding és a többi. Tizenkilenc államtitkárral indult a Miniszterelnökség, ekkora minisztériumot nem látott korábban Magyarország.

De ez sem működött. Orbán 2015-ben Rogán Antalt a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek nevezte ki, amivel Lázár legnagyobb pártbeli riválisának adta át a kormányzati kommunikáció megszervezését. Lázár lemondással fenyegetett, azt mondta, hogy lehetetlen egy csomó feladat megkettőzése, és elviselhetetlennek érezte, hogy egy másik miniszter még közelebb legyen Orbán Viktor irodájához. Aztán mégis belenyugodott.

2016-ban jött az újabb hatalmas pofon Lázárnak: Orbán Viktor elvette tőle a postát, a takarékszövetkezeteket és a közműveket, amelyekből egészen addig Spéder Zoltán bankárral és Németh Lászlóné államtitkárral közösen egy új, félállami pénzügyi konglomerátumot építettek, ami akár az OTP riválisává is nőhetett volna, ha minden a terv szerint alakul.

Lázár óriási befolyástól esett el, és egyesek szerint Orbán Viktor már akkor eldöntötte, hogy a következő választás után megszabadul tőle. Azt viszont nem akarta, hogy 2018 előtt esetleg belső ellenzéket szervezzen a Fideszben, úgyhogy maradt a kormányban. Sőt, ő maradt a kormányzat arca, a heti rendszerességgel tartott kormányinfók miatt kifelé továbbra is úgy tűnt, hogy nagyon erősek a pozíciói.

Hogy pontosan mi vezetett Lázár mostani bukásához, arról sokféle pletyka kering a Fideszben, de mindegyiknek az a veleje, hogy „a János már túl sok volt”. Túl erős lett, és ahogy Navracsicsnál is, ez is zavarta Orbánt. Attól függetlenül, hogy éppen ő rakta ilyen magas posztra. 

Nagyon sokan utálták Lázárt a Fideszben és a kormányzatban is, kioktató stílusáért, az „én csinálok mindent, és csak én tudom kezelni a sajtót” típusú üzeneteiért. Pintér Sándorral, Seszták Miklóssal, Rogán Antallal és Balog Zoltánnal is rosszban volt az előző kormányból, de nem szívlelte őt a Csányi Sándor OTP-elnök és Hernádi Zsolt Mol-elnök fémjelezte befolyásos gazdasági csoport sem. Egyes híresztelések szerint Simicska Lajos viszont számolt volna vele, ha sikerült volna Orbánt eltávolítani a hatalomból, bár van, aki szerint ez légből kapott vádaskodás, hiszen Lázár rendszeresen tett hűségesküt Orbán Viktornak négyszemközt, amiről aztán mindenkinek beszámolt. Azzal pedig kifejezetten kérkedett, hogy neki csak Orbán a főnöke, mintegy kifejezve ezzel, hogy ő a második legnagyobb ember a magyar politikában.

Miközben a kampány hajrájában Orbán Viktor megaludt egy éjszakát Lázár János házában, a választás után hamar kiderült, hogy ennek ellenére sem lesz Lázár megint miniszter. Hogy ennek a Fideszen belül sokan örültek, arról Lázár maga is beszélt, és végül a leghátsó sorban kért magának helyet az új parlamentben.

Rogán és szövetségesei öröklik a politikai irányítást

Az új kormányzati struktúrában nem látszik, hogy lenne olyan erős felhatalmazással bíró miniszter, mint 2010-ben Navracsics és 2014-ben Lázár volt, a koncepció kétszeres bukása után Orbán most valami mással kísérletezik.

Létrejön a Miniszterelnöki Kormányiroda, egy új intézmény, amivel a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda nevű minisztériumok mellett egy harmadik intézmény is feláll Orbán mellé, a kormányzati munka koordinálására, tovább aprózva a feladatokat. 

Az új irodát nem miniszter, hanem csak államtitkár vezeti majd, Bíró Marcell személyében. Úgy tudjuk, hogy a kormányülések előkészítése lesz Bíró fő feladata, így ő lesz az a szűrő, akin minden miniszternek át kell majd verekednie magát, ha akar valamit. Ez 2010-ben Navracsics, 2014-ben pedig Lázár feladata volt még.

De nem csak az fontos változás, hogy Bíró nem miniszteri bársonyszékből végzi majd ezt a munkát, hanem az is, hogy szemben elődeivel, neki nincs pártkarrierje sem. Világ életében bürokrata volt, sosem viselt választott tisztséget, nincs is módja a Fideszben építkezni, vagyis fel sem merülhet, hogy Orbán fejére nőhet.

Ha viszont informális szempontokat is figyelembe veszünk, akkor a most alakuló kormányzati struktúrában mégis felsejlik egy miniszter, aki első lehet az egyenlők között, akinek politikai befolyása nagyobbnak látszik a többiekénél: ő pedig Rogán Antal, az állami propagandáért felelős miniszter, aki marad a Kabinetiroda élén. 

Rogánt ugyan botrányok sorozata tépázta az elmúlt ciklusban, és jó időre szinte teljesen eltűnt a nyilvánosság elől, de a választási győzelem óta látványosan visszatért, rendszeresen ő nyilatkozik az új kormány struktúrájáról, és ami a legfontosabb: az ő emberei kapták az Orbán körüli kulcspozíciókat. Bíró Marcell ugyanis eddig Rogán minisztériumában volt közigazgatási államtitkár, egyértelműen az ő csapatához sorolják a Fideszben.

A Miniszterelnökséget Lázártól átvevő Gulyás Gergelyt szintén Rogán szövetségesének tartják. Amikor 2015-ben Rogán frakcióvezetőből miniszter lett, akkor Gulyást javasolta utódjául a frakció élére. Lázár akkor kisebb kárpótlásként élte meg, hogy ugyan Rogán miniszteri kinevezését nem tudta megfúrni, de legalább nem Rogán embere, hanem inkább Kósa Lajos lett a frakcióvezető. Aztán amikor tavaly októberben Kósa is miniszter lett, akkor Gulyás már megkapta a frakció vezetését.

Így tehát a kormányzati munka három legfontosabb politikai irányítója mind Rogán csapatához tartozik majd. A portfóliója a turizmussal bővül most, ami első ránézésre nem egy hatalmas terület, de ha tudjuk, hogy ez a miniszterelnök legidősebb lányának a szívügye, akkor már látszik, hogy miért van komoly jelentősége ennek a fejleménynek is.

Rogán pozícióját az is erősíti, hogy Szijjártó Péter és Varga Mihály mellett azon kevés miniszterek egyike az új kormányban, akinek jelentős múltja van a Fideszben, és így nagyon komoly kapcsolatrendszerrel, beágyazottsággal is bír. Vargával csak ők ketten mondhatják el magukról a kormányban, hogy már a 20. században is fideszes parlamenti képviselők voltak. A négy pártpolitikus miniszter (Gulyás, Rogán, Szijjártó, Varga) közül Rogán beágyazottsága a legerősebb a pártban, hiszen a mostani választási kampányt is az általa vezetett propagandagépezet irányította.

Gulyás Gergely a Fidesz egyetlen komoly pártkarriert befutott új arca hosszú évek óta, aki miniszteri pozíciót is kap. 2010-ben lett képviselő, azóta már a párt egyik alelnöke, és a most múló ciklus utolsó hónapjaiban parlamenti frakció-vezetője is volt. 

A Lázár Jánostól megörökölt Miniszterelnöksége gyengébb lesz, mint eddig volt. Az EU-s pénzosztó rendszer felügyelete elkerül innen, ahogy a vidékfejlesztés is, és a kormányülések előkészítése is. Esélyes, hogy az Információs Hivatal sem marad itt.

Marad viszont az EU-ügyi államtitkárság – ami 2014-ig még a külügyhöz tartozott –, és rögtön egyről kettőre növelik a területet irányító államtitkárok számát. Gulyás felügyelheti majd a brüsszeli magyar diplomatákat is. Hozzá tartoznak majd az önkormányzati ügyek, illetve a településeknek szánt fejlesztési pénzek elosztása is, ami szintén politikailag érzékeny, és nagy hatalmat ígérő feladat, különösen az önkormányzati választás előtti évben. 

A meggyengített, de még így is jelentős bürokráciát felügyelő minisztérium vezetése Gulyásnak nagy feladat lesz, mert még soha életében nem vezetett se állami intézményt, se vállalatot, de még minisztériumban sem dolgozott soha. 

A friss pénzt Palkovics oszthatja   

Ahogy a politikai hatalmat szétteríti Orbán az új kormányában az előzőhöz képest, úgy a pénzek elosztását sem hagyja már egy kézben.

Két részre bontják az NFM-et, vagyis a fejlesztési minisztériumot, ami 2014-ig teljesen Simicska Lajos befolyása alatt működött (Fellegi Tamás majd Németh Lászlóné irányítása alatt). 2014-ben Seszták Miklós kapta a tárcát, ami a legnagyobb állami beruházásokat és a legtöbb pénzt forgató állami vállalatokat felügyeli. 

Az államigazgatásba négy éve teljesen kívülről beeső Seszták teljesítményével Orbán nem volt elégedett. Hogy pontosan miért nem, arról több változat is kering. Azt is hallottuk, hogy Seszták néha Orbánt kihagyva hozott döntéseket, és ez sértette a miniszterelnököt, de olyan magyarázattal is találkoztunk, hogy nem volt képes kezelni azokat a hatalmas lobbikat, amelyek a vagyonkezeléstől az energetikáig, az útépítésektől a vasútig terjedő területeken óriási erőket mozgattak meg. Az MVM-ben például drámai hatalmi harcok dúlnak már legalább két éve, de az EU-pénzes vasúti fejlesztések körül is sok izgalom van.

Bártfai-Mager Andrea a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterként kapja a megszűnő fejlesztési minisztérium feladatainak egy részét. Ő az utóbbi években is az NFM alatt dolgozott, miután a nyugdíjba küldött Németh Lászlónétól átvette a közműholdingot, a postát és a takarékszövetkezeteket. Nagy kérdés, hogy mi lesz Szivek Norberttel, aki eddig a nemzeti vagyonkezelőt (MNV) vezette az NFM felügyelete alatt, hiszen fura lenne a vagyonkezelésre két állami vezetőt is tartani. Szivekről régóta terjed, hogy még nagyobb ambíciói vannak, főleg energetikai területen, de egyelőre semmi hír arról, hogy ebből lehet-e valami. 

Az NFM másik, jelentősebb felét, Palkovics László viszi el, akit innovációs és technológiai miniszternek kell majd hívni. Palkovics volt már felsőoktatásért, majd közoktatásért felelős államtitkár is, vagyis olyan területet vitt, ahol különösen sok konfliktusba kellett belemennie, nem utolsósorban a CEU elleni hadjáratot is ő vezényelte le. 

Palkovics új minisztériuma nagyon erős lesz: hozzá tartozik majd a vasút, az útépítések és más infrastruktúra-fejlesztések, az energetika MVM-estül, Paksostul, közműholdingostul. Megkapja az EU-s támogatások szétosztásán dolgozó intézmények felügyeletét is, ami eddig a Lázár-féle Miniszterelnökséghez tartozott. Mindezzel Palkovics lesz az az ember, aki a legtöbb szabadon elosztható pénzt kezeli majd az egész kormányban. Paks 2 építése nem lesz csak az övé az óriási állami beruházások közül, azt tárca nélküli miniszterként továbbra is Süli János irányítja majd.

Ő örökli az egykori környezetvédelmi minisztérium helyére létrehozott fenntarthatósági és klímapolitikai államtitkárságokat is, a szintén nagy pénzek elosztását jelentő infokommunikációt, illetve a szakképzést is. 

Nem véletlen, hogy ezt a hatalmas falatot nem pártpolitikusra, és nem is valamelyik gazdasági-politikai erőtérhez beágyazott emberre bízta Orbán Viktor, hanem egy olyan valakire, aki kívülállóként került a kormányba, és több nagy konfliktusban mutatta már meg teljes lojalitását a miniszterelnök felé.

Elvben persze minden pénzt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter oszt el, de a költségvetés megtervezése sokkal elvontabb feladat, mint Palkovicsé, aki már konkrét építkezésekre adhat pénzt. Varga szép csendben egészen komoly megszorításokat vitt végbe az elmúlt években. Fő feladata az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartása, vagyis a spórolós költségvetések megtervezése. 

Mivel a kampányban nagyon elszaladtak a kormányzati kifizetések, ezért komoly kihívás lesz a következő hónapokban a költségvetés rendben tartása. Varga most miniszterelnök-helyettesi címet is kap. Orbán viszont elvette tőle a szakképzés területét, amit Palkovics új minisztériuma kap meg.

Szijjártótól nem szabadulnak nyugati barátaink

Szijjártó Péter viheti tovább a külgazdaságot és a külügyeket. Megtartása a diplomácia élén Orbán részéről egy fricska Magyarország nyugati szövetségesei felé. Úgy tudjuk, hogy több nyugati kormány is jelezte Orbánnak, hogy örülnének, ha Szijjártó inkább csak külgazdasági miniszter lenne, és a külügyeket egy visszafogottabb habitusú, atlantistább elkötelezettségű ember vinné tovább.

Csakhogy Szijjártó Nyugat-ellenes és konfrontatív stílusa nem a személyiségéből fakad, hanem ezzel Orbán Viktor politikáját valósítja meg, és így Orbánnak nem volt oka arra, hogy figyelembe vegye a nyugati igényeket.

Várhatóan Szijjártónál marad egy különlegesen fontos terület is, amelynek jelentőségét az előző ciklusban nem kezelte elég hangsúlyosan a sajtó itthon: ő intézte az orosz–magyar gázkereskedelmi szerződéseket, amelyeket 2015 óta évente kötött újra Budapest és Moszkva. Már csak a rezsi miatt is stratégiai fontosságú kérdés ez, és Szijjártóra sok feladat várhat most, hogy az oroszok ismét politikai alapon kezdték el mozgatni a gáz árát: Lengyelország és Litvánia például a tavalyi 190 helyett már 232 dollárt kénytelen fizetni a földgázért. És miközben Nyugaton nem túlságosan kedvelik Szijjártót, addig remek kapcsolatot alakított ki az oroszokkal, maga is többször elmondta, hogy onnan bezzeg sohasem volt része kioktatásban.

Az EU legnagyobb belső ellensége

Trócsányi László azzal a megkötéssel marad állítólag csak igazságügyi miniszter, hogy jövő ősszel ő lehet Magyarország új biztosa az Európai Bizottságban. Ha így lesz, akkor Trócsányira elég kemény meghallgatások várnak az EP-ben, ugyanis azt intézi éppen, hogy a magyar alkotmányban benne legyen, hogy az EU-s törvények nem minden esetben érvényesek Magyarországra. 

Trócsányi a 2016-os kvótanépszavazás kiírása óta szisztematikusan dolgozik azon, hogy a magyar jogrendbe belekerüljön az EU-s jog felülbírálásának lehetősége, és ezzel az igyekezetével jelenleg az EU leghatékonyabb sírásója talán az összes európai politikus közül. 

Orbánnak valószínűleg nem lenne ellenére, ha 2019 őszén éppen Trócsányi jelölése miatt nem lenne képes megalakulni az új Európai Bizottság, mondjuk az Európai Parlament vétója miatt, hiszen ezzel világpolitikai jelentőségű szerepet kapna a nyugati rend bomlasztásában.

Pintér örök

Pintér Sándor belügyminiszterről is sokan mondják, hogy nem fogja kitölteni a ciklusát, és 2020-ban esetleg átadhatja a helyét Kocsis Máténak, aki most józsefvárosi polgármesterből lesz frakcióvezető. Csakhogy Pintérről 2010 óta mindig mondják, hogy most már mindjárt kiszáll a politikából. 2014-ben is mondták, és tavaly is ez terjedt róla. Mégsem volt még más belügyminiszter Magyarországon akkor, amikor Orbán Viktor volt a miniszterelnök.

Pedig Pintér a leginkább független miniszter Orbán Viktortól, állam az államban, egy olyan erőtér irányítója, amibe talán még Orbán sem lát bele teljesen. A nyilvánosság semmiképpen sem: Pintér lehúzott két ciklust úgy, hogy rendőrség teljesen kikerült a sajtóból és a politikai vitákból. 

2010-ben a Fidesz egyik első törvénye volt a három csapásnak nevezett BTK-szigorítás, mert az akkori kampány egyik fő témája az volt, hogy milyen rossz a közbiztonság. A rendőri vezetők 2010-ig állandóan szerepeltek, nyilatkoztak a sajtónak. Ennek azóta vége. A közbiztonság helyzetéről azóta nem is nagyon hallunk.

Pintér hiába önálló erőtér, nélkülözhetetlen Orbánnak. Teljesen szivárgásmentes, és így botránymentes a rendőrség, Pintérbe még az ellenzék se kötött bele komolyabban soha. Hosszú évek óta az egyetlen új pletyka róla az, hogy Gyárfás Tamás fejét kérhette esetleg azért, hogy maradjon.

Pintér minden ciklusban egy kicsit erősebb lesz. 2014-ben a tárcájához csapták az elektronikus közigazgatás és a vízügyek felügyeletét, 2016-ban pedig sikerült megcsinálnia a TIBEK nevű szervezetet, ami elvben az összes titkosszolgálat adatait kezelheti, de bekérheti a térfigyelő kamerák, utaslisták és telekommunikációs cégek adatait is. Pintér ugyan nem kapta itt meg azt a teljhatalmat a szervezetnek, amit eredetileg kért, de így is nagyon fontos intézmény került az irányítása alá. Ezt viszont lehet, hogy most elveszik tőle, mert Orbán Viktor azt mondta pénteken, hogy az egységes hírszerzési központ a Bíró Marcell vezette kormányiroda fennhatósága alá kerül majd, márpedig ez a leírás leginkább a TIBEK-re illik.

Pintér azonban más vonalon tovább erősödik, mert a kormányon belül megalakul egy nemzetbiztonsági kabinet, amit ő fog vezetni, ráadásul Vargához hasonlóan miniszterelnök-helyettesi rangot is kap.

Három új ember a politikán kívüli világból

Kásler Miklós a politikán kívülről érkezve kapta meg az EMMI-t, ő eddig az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója volt. Kásler ideológiai nyitottsága a vallásos-nemzeti ügyek iránt jól ismert, kórházi vezetőként rálátása lehet az egészségügyre is, ám úgy lesz az oktatás irányítója, hogy ehhez a területhez eddig nem volt köze. 

A tárcát már hat éve Balog Zoltán vitte, de ő csak akkor folytatta volna, ha Orbán hajlandó lett volna az oktatást és az egészségügyet szétválasztani. Orbán ezt nem akarta, így Kásler lesz minden bizonnyal a legtöbbet támadott minisztere a kormánynak.

A két óriási, mindenkit érintő területen az utóbbi években elképesztő központosítások történtek, és óriási pénzeket vontak ki, nem véletlen, hogy a legnagyobb kormány-ellenes civil mozgalmak éppen a nővérektől, medikusoktól és az iskolákból indultak. 

A tanárok voltak az egyetlenek, akik az előző ciklusban országos sztrájkot szerveztek, és a diákok, akik a legtöbb pártfüggetlen tüntetést szervezték, és a KLIK volt az az intézmény, amit a kormánynak át kellett szerveznie menet közben, annyira nyilvánvalóan rosszul működött. Ehhez képest most még az sem biztos, hogy az oktatásnak lesz-e saját államtitkársága. Az EMMI-hez tartozik még a sport is, de az egyházügyek átkerülnek Semjén Zsolthoz, aki a határon túli magyarokért felel majd tárca nélküli miniszterként.

Benkő Tibor aktív katonai vezetőből lesz honvédelmi miniszter, ez egészen szokatlan a demokráciákban. Van, ahol eleve tiltják a törvények ezt az eljárást, hogy így is jelezzék a fegyveres erők és a civil felügyeletük formális szétválasztását. A NATO hadügyminiszterei közül csak a horvát és az amerikai védelmi miniszter volt korábban katonai parancsnok, ám mindketten már nyugdíjba mentek évekkel kinevezésük előtt. A kormány tervein látszódik, hogy erősíteni akarja a területet, Orbán többször beszélt az utóbbi években hadiipari beruházásokról, lőterek építéséről és általában a hadsereg fejlesztéséről.

Nyolc év után távozik a földművelésügyi minisztérium éléről Fazekas Sándor, az utódja eddigi első számú államtitkára, Nagy István lesz. Mivel az agrárium az a terület, ahonnan a legtöbb nemzeti hatáskört már elvonta az EU, ez nem volt túl erős minisztérium, a leglátványosabb tevékenysége az volt, hogy a hazai lobbicsoportok közül a Magosz érdekeinek megfelelően járjon el. Mostantól azonban erősebb lesz a tárca, mert a Miniszterelnökségtől visszakerülnek ide a területfejlesztési EU-s pénzek, amit sokkal kreatívabban lehet elkölteni, mint az alanyi jogon járó támogatásokat.