Mai hősünk Zsuzsa, 73 éves magyar vásárló, aki nem hagyja teljesen hülyének nézni magát.

Amikor a Spar éppen most futó kuponos akciójából megteszett neki az egyik, 20299 forintért plusz 20 kuponért kínált gurulós kabinbőrönd, fogta magát és online utánanézett, hogy tényleg annyira kedvezményes-e a buli. A Spar brosúrájában ugyanis az szerepelt, hogy az Ellenhammer márkájú kisbőrönd hűségpontok nélküli, eredeti ára 49999 forint, így a kedvezmény 59 százalékos.

Bár Zsuzsa azt írta magáról, hogy "Nem vagyok egy computer-zseni", de ő is villámgyorsan megtalálta, hogy mennyibe kerülne ugyanez a táska, ha a szabadpiacon akarná hirtelen megvenni. 

17300 forintba, szállítással együtt. 

A német Amazonon ugyanis 54,95 euróért adják, nem kedvezménnyel, hanem normál áron, ingyenes magyarországi szállítással.

Ugyanezt a táskát a brit Amazonon most 83,91 fontért, vagyis 30250 forintért plusz postaköltségért vehetjük meg. Ez ugyan magasabb a magyar Spar-árnál, de sokkal alacsonyabb az eredetiként feltüntetett 50 ezernél.

Vagyis a Spar akciója nemhogy kedvezményes, hanem óriási ráfaragás a vásárlóknak. Aki a hűségakcióban szerzi meg a repülős kisbőröndöt, az eleve 3 ezer forinttal több készpénzt fizet érte, mintha online rendelné Németországból, ezért a lehetőségért ráadásul korábban már 20 ezer forintért kellett vásárolnia a Sparban.

Az ügyben megkerestem a Gazdasági Versenyhivatalt. Ahol először is általánosságban elmondták, hogy

"A leírtakkal összefüggésben elsősorban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben foglaltak megsértése merülhet fel."

A GVH szerint "megtévesztésre alkalmas magatartásnak" minősül például az, ha "a fogyasztó ténylegesen nem a közölt akció előtti ár és az akciós ár közötti különbségben megnyilvánuló árkedvezményben részesül", például azért, mert az adott termék nem akciós ára valójában nem annyi, mint amit kiírtak a reklámra.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ha "az akció időtartama alatt történő vásárlással ténylegesen nem a közölt mértékű kedvezmény érhető el", vagyis ha csak elhitetik velünk, hogy 59 százalékkal jobban jártunk a hűségpontjainkért plusz készpénzért vett táskánkkal. A GVH több jellegzetes példát hozott arra, hogyan lehet tisztességtelenül trükközni a kamu árengedményekkel:

• a legegyszerűbb átverés az, ha X forintért hirdetnek meg valamit, de a helyszínen kiderül, hogy valójában nem ennyit, hanem többet kell fizetnünk érte.
  
• a reklámban szereplő "eredeti" vagy "nem akciós" árat a vállalkozás korábban igazából nem alkalmazta. (Ehhez azt a kiegészítést fűzték, hogy olyant viszont lehet csinálni, hogy egy újfajta árucikket kedvezményes bevezető áron adnak. De ez csak akkor legitim eljárás, ha később tényleg a kedvezmény nélküli, magasabb ár lesz az adott cikk jellemző ára.)
  
• az árut korábban valamikor ugyan tényleg kínálták a feltüntetett magasabb áron, de nem közvetlenül az akciót megelőzően. Az sem elfogadható, ha az akció előtt közvetlenül egy rövid ideig a magas áron adják a cuccot, miközben nem ez volt a jellemző ára.
  

A GVH a 444 kérdésére megjegyezte, hogy ha egy cikket huzamosabb ideig kínálnak akcióban, akkor az az ár lesz a jellemző ára és a későbbi akciókat ehhez képest szabad megszervezni.

A Versenyhivatal szerint a fogyasztói döntés szempontjából annyira fontos tényező az ár, hogy már önmagában már az is a fogyasztók megtévesztésének számít, ha egy kereskedő azt állítja valamiről, hogy kedvezményes áron adja, pedig igazából nem ez a helyzet.

A GVH - utalva több korábbi döntésére - azt is kiemelte, hogy az is lényeges kérdés
"hogy a közölt nem akciós magasabb árat korábban ténylegesen alkalmazta-e a vállalkozás". A Versenytanács elvi jelentőségű korábbi döntése szerint ugyanis tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, amikor a vevő azért nem érheti el a jelzett kedvezményt, mert a reklámokban szereplő nem akciós magasabb árat a vállakozás korábban nem alkalmazta. Vagyis ha a Sparban korábban nem lehetett kisbőröndöt kapni ötvenezerért, akkor elképzelhető, hogy versenyjogi értelmben tisztességtelenek voltak.

Az ügyben természetesen a Spart is megkérdeztem. Maczelka Márk kommunikációs vezető reakciója a következő volt:

"A hűségpont nélküli ár a márka által javasolt fogyasztói ár, de a piacon és főleg az online piacon lehetnek ettől eltérő árak kereskedőnként, melyet a márka sem tud minden egyes eladási ponton ellenőrizni. A ténylegesen érvényesülő kiskereskedelmi ár nem feltétlenül egységes, eltérhet földrajzi régiónként, a különböző értékesítési csatornákban. Az ajánlott fogyasztói ár esetében – lévén, hogy az ajánlás – a márka nem tudja garantálni, hogy az ajánlott ár mindenképpen érvényesül. A SPAR Magyarország azokat a hűségpont nélküli árakat alkalmazta a hűségprogram során, melyeket az Ellehammer márka javasolt."

Az, hogy tényleg az Ellehammer-e a hibás, ahogy a Spar állítja, nemsokára objektíve is kiderül. A GVH ugyanis, mint a kérdéseimre írt válaszlevelükből kiderült, olvasónk levelét panaszként kezeli, ami annyit jelent, hogy

"az abban foglaltakat megvizsgáljuk és amennyiben valószínűsíthetővé válik a GVH hatáskörébe tartozó jogsértés, a GVH versenyfelügyeleti eljárást indít."