Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnap Szarajevóban buzdította szavazásra a június 24-i elnöki és parlamenti választásokon a külföldön élő török állampolgárokat.

Az államfő hivatalosan az Európai Török Demokraták Uniójának (UETD) 6. közgyűlésén vett részt, de voltaképpen azért érkezett a boszniai fővárosba, hogy a választások előtt kampánygyűlést tartson a diaszpórában élő török állampolgároknak. Erdogan arra számít, hogy a választásra jogosultak egy hónap múlva támogatni fogják őt és az általa vezetett Igazság és Fejlődés Pártját (AKP).

Arra biztatta a külföldön élő törököket, hogy tartsák meg a vallásukat és a nyelvüket. „Tanítsátok meg a gyerekeiteket a török nyelvre, ugyanakkor törekedjetek arra is, hogy abban az országban, amiben éltek, a legjobb oktatásban részesüljenek” – mondta. Azt mondta, a törökök vegyék fel az adott ország állampolgárságát, hogy ne szenvedjetek semmiben hátrányt, az anyaország pedig így is minden támogatást megad nekik, segíti például a török nyelv oktatását a diaszpórában élőknek, illetve Ankara – hogy ne szakadjon meg a kapcsolat az Európában élők és az anyaország között – a diaszpóra kérdéseivel foglalkozó intézményt hozott létre, a voksolást segítve pedig szavazóhelyiségeket létesített a határokon és a diplomáciai kirendeltségeken.

„Mindig mellettünk álltatok, és remélem, hogy ezúttal is mellettünk fogtok állni” – mondta a szarajevói olimpiai csarnokban összegyűlt támogatóknak. „Itt az ideje az összefogásnak” – mondta, majd megkérdezte a jelenlevőket, hajlandók-e egységesek, erősek, testvériesek lenni egymással, és arra törekednek-e majd, hogy elérjék azt, amit Európában megérdemelnek. A kb. 20 ezer támogató az MTI szerint mennydörgő igennel válaszolt az elnök kérdéseire.

Erdogan szerint Európa nem új térség a törököknek:

„Elődeink ezer évig éltek itt. Az Oszmán Birodalomnak európai karaktere volt. A birodalom szétesése után visszavonultunk Törökországba, de mindig jó viszonyt ápoltunk Európával. Európa embereket vesztett, és nem volt munkaereje, a mi állampolgáraink akkor felkerekedtek, és betöltötték a megüresedett helyeket.”

Bakir Izetbegovic, a 3 tagú boszniai államelnökség bosnyák tagja a rendezvényen elmondta, hogy a törökök és a bosnyákok sok évet töltöttek együtt, ez alatt pedig „jól éltek és jól harcoltak egymás mellett”. Az 500 éves balkáni török uralom a 19. században ért véget, de a két nép történelme hasonlóan alakult. Izetbegovic szerint a bosnyákokat és a törököket is meg akarták fosztani hitüktől, vallásuktól, identitásuktól, de ez nem sikerült. Mint mondta, Isten 100 évente egyszer elküld a világba egy olyan embert, akit senki nem tud legyőzni, hiszen Isten segít neki. „A bosnyákoknak ilyen volt Alija Izetbegovic, a törököknek pedig most itt van Recep Tayyip Erdogan” – mondta. Szerinte „ha Isten ilyen embert küld, akkor nem lehet őt nem támogatni, ezt a támogatást pedig az Európában élő törökök szavazatai jelentik”.

A vasárnapi volt Erdogan egyetlen, nem Törökországban tartott kampányrendezvénye, a választása pedig azután esett Szarajevóra, hogy Németország, Ausztria és Hollandia nem engedélyezett semmilyen török választási rendezvényt a területén. Európában kb. 3 millió választásra jogosult török állampolgár él, csak Németországban 1,4 millióan vannak. A tiltásra reagálva a török elnök azt mondta: az európai országok, amik a demokrácia bölcsőjének tartják magukat – Bosznia-Hercegovinával ellentétben – elbuktak a demokrácia vizsgáján.

A látogatásra némi árnyékot vetett az, hogy egy nappal korábban a török hírszerző ügynökségek bejelentést kaptak, ami szerint Erdogan ellen a balkáni látogatása során merényletet terveznek. A boszniai hírszerzők közölték, nem tudnak ilyen fenyegetésről, a török elnök pedig azt mondta, az ilyen fenyegetések nem tudják eltéríteni terveitől. De az államfői látogatást végül lerövidítették, így kimaradt a városnézés és a közös ima a muszlimokkal.

Törökországban ez lesz az első választás azóta, hogy tavaly népszavazást tartottak az alkotmánymódosításról, aminek értelmében a köztársasági elnök szélesebb jogkörökkel rendelkezik a jövőben.

A nap folyamán azt is bejelentették, hogy Törökország kb. 3 milliárd eurót ad a Szarajevót és Belgrádot összekötő autópálya kiépítésére, és az erre vonatkozó pályázatot a nyáron írják ki. Bosznia-Hercegovina és Törökország közlekedési minisztere szándéknyilatkozatot írt alá a kb. 250 km hosszú autópálya kiépítéséről, de azt még nem lehet tudni, pontosan merre halad majd az út, mivel a Boszniában élő szerbek nem értenek egyet a bosnyákokkal a tervezett vonalról. Erdogan elmondta, hogy az autópályát a török Exim Banktól felvett hitelből finanszíroznák. Törökország és Bosznia között számos együttműködési megállapodás született már, de az autópálya kiépítése szerinte minden korábbinál nagyobb projekt lesz. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a kétoldalú kereskedelmi áruforgalom tavaly majdnem elérte a 800 millió dollárt, a jövőben pedig további növekedésre számítanak, és arra, hogy az év végéig a kereskedelmi áruforgalom elérheti az 1 milliárd eurót is. (MTI)