Az Európai Bizottság közzétette a javaslatait arról, hogyan alakulna a 2020-ban kezdődő ciklus uniós finanszírozása: a korábban a sajtóban keringő információk valósnak bizonyultak, valóban a maximális 24 százalékkal vágnák vissza a Magyarországnak juttatott kohéziós források mértékét.

A Portfólió cikke szerint a vágást elsősorban az magyarázza, hogy Brüsszel átalakította a forráselosztások képletét, és olyan tényezők is megjelentek benne, melyek alapján egyes déli államok rosszabbul állnak, mint Magyarország: ezek az államok lassabban zárkóztak fel a gazdasági válság után, magasabb a fiatalkori munkanélküliség mértéke, mellette viszont több menekültet fogadtak be. A menekültkérdésnek azonban csak csekély befolyása volt a képlet alakulására, a gazdasági-munkanélküliségi szempontok sokkal jelentősebb befolyással bírtak.

Számított persze az is, hogy eleve csökkent a kohéziós keret mérete, többek között a brexit miatt, illetve történtek átcsoportosítások a különféle EU-s célterületek között is.

Mindenesetre az újonnan beemelt mutatók nem kedveztek Magyarországnak: például a fiatalkori munkanélküliség hivatalos statisztikája nálunk jóval kedvezőbb képet fest, mint mondjuk Spanyolországban vagy Olaszországban.

A Bizottság javaslatai szerint 2018-as árakon 17,933 milliárd euróra, folyó árakon (évi 2%-os inflációval számolva) 20,247 milliárd euróra számíthat majd Magyarország a következő finanszírozási ciklusban. Ez a Portfólió számítása szerint 2018-as árakon a kohéziós forrásoknál 24,3%-os esést jelent. Ugyanekkora mértékű forrásvesztéssel kell szembenézzen Csehország, Litvánia, Észterország és Málta is, és hasonló méretűvel Lengyelország, Szlovákia és Németország is. Több támogatást fog kapni viszont Spanyolország, Olaszország, Görögország, Bulgária és Románia is.