Több mint félmillió ember sodródott a magyar társadalom szélére. A munkaerőpiaci helyzetük, az iskolázottságuk és az egészségük is rosszabb, mint a többi magyarnak, és átlagosan tíz évvel kevesebbet is élnek.

A magyar romákról van szó, közülük is elsősorban azokról, akik telepeken élnek szerte az országban.

A Magyar Tudományos Akadémia Környezet és Egészség Osztályközi Állandó Bizottsága és a Megelőző Orvostudományi Bizottság csütörtökön tartott egy ülést, ahol két előadás is arról szólt, hogyan változott a roma népesség egészségügyi helyzete az utóbbi évtizedben. Az Európai Uniótól rengeteg pénz érkezett az országba társadalmi felzárkózásra 2004 óta, programok tucatjait indították, a kutatók pedig arra voltak kíváncsiak, sikerült-e bármilyen javulást is elérni, egészségesebbek lettek-e a magyarországi romák?

Röviden, igen is meg nem is. Nehéz egyértelmű választ adni, amikor az látszik, hogy a telepen élő romák

• kevesebbet dohányoznak, de több alkoholt isznak,
• mindenki más egyre könnyebben jut hozzá szakorvosi ellátáshoz, ők nem,
• egészségesebben táplálkoznak, mégis a roma gyerekek egyre túlsúlyosabbak.

A Debreceni Egyetem kutatói a 2004 és 2015 közötti időszakot vizsgálták. Mindkét időpontban végeztek egy kérdőíves felmérést több véletlenszerűen kiválasztott szegénytelepen, amelyet nagyrészt romák laknak. Aztán ezeket összehasonlították az általános magyar egészségfelmérésekkel.

Volt miből meríteniük, 2015-ben több mint 52 ezer embert élt szegénytelepeken.

Az már alapból nagy különbség volt, hogy a magyarországi romák korfája nagyon eltér a többi magyar korfájától: a magyar népesség alapvetően öregszik, egyre kevesebb a fiatal, de a romáknál ez épp, hogy a fordítottja, sok a gyerek, de egyre kevesebb az idős. Egyik sem egészséges, hiszen az utóbbi például azt is jelenti, hogy sok roma nem éri meg az öregkort.

“A romák között alig van 65 év fölötti ember” - mondta Sándor János, a kutatás egyik készítője, a Debreceni Egyetem docense.

A felmérésben rengeteg szempont szerint összehasonlították, miben javult vagy romlott ezeknek az embereknek az egészségügyi állapota. Az egyik legfontosabb mérőszám Sándor János szerint az, hogy egyáltalán mit gondolnak magukról ők, milyenek az egészségügyi kilátásaik.

Ez az egészségügyi önkép inkább javult az utóbbi évtizedben, azaz a telepeken élő romák egészségesebbnek érzik magukat.

Az biztos, hogy sokkal egészségesebben élnek, például jelentősen kevesebb cigarettát szívnak. Sándor János szerint ehhez köze lehet annak, hogy nőtt a dohánytermékek adója, a trafiktörvény bevezetése óta kevesebb helyen lehet hozzájutni a cigihez, meg egyébként is több helyen - például munkahelyeken, közintézményekben - megtiltották a dohányzást.

Ugyanez a helyzet az étefogyasztással is, nőtt a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, és általában javultak a táplálkozási szokások a telepeken. Ennek pedig köze lehet a chipsadó 2011-es bevezetéséhez.

Sándor János szerint nincs olyan kutatás, amely bizonyítaná, hogy ezeknek a gazdaságpolitikai intézkedéseknek közvetlen hatása volt a telepeken élő emberek fogyasztási szokásaira, de hozzátette, hogy “az időbeli egybeesés elég impresszív”.

Az elmúlt években pedig volt egy másik intézkedés is, amely közvetve ugyan, de szintén hathatott a szegénytelepeken élők egészségére, csak éppen negatívan:

a pálinkafőzés szabályainak enyhítése 2011-ben.

A kutatók ugyanis azt látták, hogy az alkoholfogyasztás nagy arányban nőtt, főleg a férfiak körében. “Az olcsó töményszesz elérhetőségét megnövelték, és a szegregált telepen élő romák ezt a forrást fel is használták” - mondta Sándor János. Az ételfogyasztási szokások is hiába javultak, a 18 és 29 év közötti telepi romák sokkal nagyobb arányban voltak túlsúlyosak 2015-ben, mint 2004-ben.

A jó hír az, hogy a romák egyre inkább igénybe tudják venni a háziorvosi ellátást, de közben rengeteg dologban nőtt is a lemaradásuk a nem roma népességhez képest: a nem romák például sokkal egészségesebbnek vallják magukat, és sokkal inkább hozzáférnek a különböző járóbeteg-szakellátásokhoz.

Súlyos életéveket vesztenek azzal, hogy nem képezzük őket

A kutatók külön hangsúlyozták, hogy egyre nagyobb a különbség a roma és a nem roma népesség képzettségi mutatói és az életkörülményei között, még úgy is, hogy 2010 és 2015 között a kormány durván felpörgette a közmunkaprogramot, és ezzel a telepeken élő szegények is jobb anyagi helyzetbe kerültek.

Hiába növekedett ugyanis a romák a jövedelme, a kiszolgáltottságuk csak nő, ha nem elég képzettek. “A közmunkától fognak függeni, és nehezen fognak tudni átlépni a munkaerőpiacra” - mondta Kósa Karolnia, a Debreceni Egyetem dékánja. A roma népesség pedig nagyon le van maradva ha az iskoláról van szó: az elmúlt évtizedben a magyarok átlagosan egyre képzettebbek lettek, kivéve a romák, az ő iskolázottságuk nem változott 2004 és 2015 között.

A képzettség és az életkörülmények pedig döntő fontosságúak, ha valakinek az egészségéről van szó.

Arra ugyanis nem csak a különböző nyavalyák vannak hatással, hanem az ember gazdasági, társadalmi környezete is. Ez logikus, ha valaki tanult, rendezett az élete és van munkája, amellyel elégedett, az sokkal kevésbé lesz például depressziós.

A különbség olyannyira nagy egy jól képzett és egy kevésbé jól képzett ember egészsége között, hogy majdnem egy évtizedben lehet mérni.

Az a magyar, akinek 30 éves korára legalább középfokú végzettsége van, várhatóan 9 évvel fog tovább élni, mint az, aki csak alacsonyabb iskolát végzett.

A romák pedig Kósa Karolnia szerint még mindig szisztematikusan hátrányt szenvednek, ha iskolázottságról van szó, ez pedig meglátszik az egészségükön is, például azon, mennyire depressziósak.

A kutatásból látszik, hogy azokra, akik roma nemzetiségűnek vallják magukat, sokkal inkább jellemzőek a depresszió tünetei, mint azokra, akik nem roma nemzetiségűek. De az is látszik, hogy ehhez valójában semmi köze nincsen a roma származásnak, ha az adatokat korrigálják az anyagi helyzettel és az iskolázottsággal, akkor kiderül, hogy depressziónak a képzetlenséghez és a szegényes életkörülményekhez van inkább köze, nem a nemzetiségi hovatartozáshoz.

“A társadalmi gazdasági helyzet és az egészség között az élet minden szakaszában nagyon szoros összefüggés van” - mondta a kutató.

Olyannyira, hogy egy-egy gyerek sorsát már az is befolyásolhatja, hogy hány évig járt iskolába az anyja. Akinek 12 évnél töbet, annak jellemzően 16 ponttal magasabb lesz az IQ száma.

“Ha olyan körülmények között lakik egy roma gyerek, hogy a biológiai maximumát nem tudja kihozni magából, az meghatározza az iskolai tevékenységét, korán kimarad, bukdácsol” - mondta Kósa. Aztán nem fog magas iskolai végzettséget szerezni, jön a közmunkaprogram, jönnek a segélyek, és 30 éves korára ott fog tartani, hogy közel tíz évvel kevesebb életévre számíthat. “Az iskolázottságon és az életkörülményeken kell javítani, és elsősorban a gyerekekkel kell foglalkozni” - mondta Kósa. Ők sokkal befogadóbbak, minta felnőttek.