A kutyát nem érdekli a magyar a foci, a klubok mégis nyereségesek, mert ömlik az állami eredetű szponzorpénz
2017 június 08., 20:03
Összeomlani látszik a magyar foci újkori finanszírozása
Hiába lapátolják a pénzt a magyar fociba, elkezdtek brutális veszteségeket termelni a klubok. 2016-ban papíron az államosított magyar fociban még nyereségesek voltak az NBI-es csapatok, a Diósgyőrt leszámítva. Tavaly megroggyant a felépített alternatív világ.
A magyar futball finanszírozása a világon egedülálló kísérlet: közpénzekből megtámogatva a piactól tökéletesen függetlenítik a klubokat, nem számít a nézőszám, a jegybevétel, a játékoseladás, a mindenféle címeres termékek árusítása, a nemzetközi kupákban megkereshető pénz, helyi vállalkozók megnyerése támogatónak. Ami van: a labdarúgó szövetség támogatása, tao-pénzek, állami vállalatok hirdetőként való megjelenése és önkormányzati pénzek.
Az NBI negyede ennek ellenére tavaly nekiütközött a valóságnak.
Szombathelyen - ahol Mészáros Lőrinc veje a klubelnök - a csapatot működtető kft. 2016-os 6 milliós nyereség 306 milliós mínuszba fordult.
Debrecenben - ahol a kaszinókoncessziót kapó Szima Gábor többségi tulajdonos mellett az önkormányzat is tulajdonos 25 százalékkal - a 688 milliós nyereségből lett egy év alatt 631 milliós veszteség. Ehhez az kellett, hogy megzuhanjon a bevételi oldal. 2016-ban 2,3 milliárdos bevétele volt az NBI-es csapatot eltartó cégnek (ebből mindössze 120 millió volt a jegybevétel), tavaly már csak egymilliárd.
Eltűnt a bevételi oldalról 1,3 milliárd forint, hogy mi történt, az a mérleg kiegészítéséből sem derül ki.
Az önkormányzat szinte biztosan segítenie kell a csapaton.
A Vasasnál 8 milliós nyereségből lett 134 milliós veszteség.
Pedig itt még nőtt is az árbevétel 997 millió forintról 1,09 milliárdra. A bérköltség ugyanakkor 610 millió forintról 740 millió forintra nőtt. Ez szinte hajszálra annyi, mint amennyivel mínuszba került a Vasas.
Diósgyőrben csak úgy tudták átfordítani a tavalyi 277 milliós mínuszt plusz 324 millióra, hogy a többségi tulajdonos Leisztinger Tamás és a kisebbségi tulajdonos miskolci önkormányzat (ami alapból 124 milliót adott a klubnak) is mélyen a zsebébe nyúlt. Tőkét kellett emelniük (44 millió forint), befizettek a tőketartalékba 474 millió forintot, Leisztinger cége elengedett egy 427 milliós tagi hitelt, és 571 millió forintért eladták a DVTK brandet, ami egyszeri tétel. Ami szintén egyszeri tétel volt, Elek Ákos eladása Kazahsztánba 154 millió forintért. Közben jelentősen emelték a bérköltségeket (777 millióról 1,3 milliárdra) a gyengébb bajnoki szereplés miatt. Ez nem jött be, mert a Diósgyőr a drágább játékosokkal is a kiesés ellen küzd. Azt is megemlítik, hogy a szponzori kör nem bővült a tervezett ütemben.
A Diósgyőr Football Club üzemi eredménye:
- 2012: -467 millió
- 2013: -503 millió
- 2014: -372 millió
- 2015: -148 millió
- 2016: -236 millió
- 2017: - 131 millió
A klubnál abban bíznak, hogy most, hogy elkészült a stadion, megugrik a jegybevétel és tárgyalnak egy főszponzorral is. Ebből aligha lesz valami, ha hétvégén kiesnek.
Azt írják egyébként, hogy „a magyar futballban tapasztalható verseny minden érintett társaságot egyre nagyobb költségvetés elérésére inspirál”.
Vagyis egymást hajszolják bele a csapatok a költekezésbe, és játszanak egymás között, hiszen nemzetközi eredmények továbbra sincsenek.
Balmazújvárosban az önkormányzat a csapatot működtető kft. 100 százalékos tulajdonosa. Itt már az is nagy eredmény, hogy a 2016-os 58 milliós veszteséget lefaragták 1,8 millióra.
A másik oldalon ott van a három kiválasztott klub, a Ferencváros, a Videoton és a Puskás Akadémia. Ezek a csapatok dúskálnak a pénzben. A felcsútiak úgy lettek simán dobogósok a bevételeknél, hogy egy fél évet még az NBII-ben töltöttek. 2,7 milliárd forint csengetett a bevételi oldalon, 200 millióval több, mint egy évvel korábban. A 2016-os 800 milliós nyereség 200 milliósra csökkent ugyan, de úgy, hogy a bérköltség megduplázódott közben, hiszen drágábbak az NBI-ben játszó légiósok: 657 millióról 1,2 milliárdra nőtt ez a tétel. Ehhez képest mondja azt mondja Pintér Attila edző, hogy a céljuk a biztos bennmaradás volt. Az meglesz, ezzel a háttérrel a dobogó viszont nem. Tudni kell célokat kitűzni.
A Ferencváros közben minden idők legnagyobb költségvetésű magyar csapata lett, 5,3 milliárdos bevétellel. Ez egy évvel korábban még csak 4,3 milliárd volt. Nemzetközi eredmény ehhez nem párosul. A bérköltség 2,2 milliárdról 2,6 milliárdra nőtt Kubatov Gábor csapatában. Ehhez egy 75 millió forintos nyerség párosul, ami egy évvel korábban 7 millió volt.
Az anyagilag a nemzetközi kupákra felkészített Videotonnak sem kell szerénykednie, 4,6 milliárd forintos bevételt csatornáztak Székesfehárvárra, ez 1,3 milliárddal több, mint 2016-ban. Orbán Viktor barátjának, Garancsi Istvánnak a klubja 248 milliós hasznot hozott tavaly, egy évvel korábban 133 milliót. Vagyis ezen a szinten még nyereségessé is teszik a felpumpált klubokat. Az annyira vágyott főtáblát a nemzetközi kupákban ugyanakkor nem érik el, arra elég ez a pénz, hogy itthon esélyesek a bajnoki címre (tavaly mégis a jóval kisebb költségvetésből gazdálkodó Honvéd lett a bajnok).
Nem lehet tudni, hogyan áll a mezkövesdi és az újpesti csapat, mert a cégeik nem adtak le mérleget. Igen, a volt NAV-elnök, Tállai András klubja sem teljesítette a kötelezettségét. A többi klub még nyereséges.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.