A Puskás Akadémia a magyar bajnokság nagy alulteljesítője

Az NBII-ben avathatja majd fel ősszel az új stadionját a Vasas, kiesett ugyanis az első osztályból. 

Lehet gyanakodni, hogy pont a balos Angyalföld csapatát érte el a végzett, de két éve hasonló helyzetben a Puskás Akadémia zuhant ki, a Vasas maradt bent. Aztán nagy hullámvasutazásba kezdtek, tavaly fiatal játékosokkal a Vasas harmadik lett, most viszont visszatértek a két évvel ezelőtti formájukhoz, és utolsóként kiestek. A Vasas legutóbb 2012-ben esett ki, 2015-ben jutott vissza.

Az NBI 2017-2018-as szezonjának végeredménye:

  1. Videoton 68  pont
  2. Ferencváros 
  3. Újpest 49  
  4. Honvéd 47  
  5. Debrecen 44  
  6. Puskás Akadémia 43  
  7. Paks 42  
  8. Szombathely 38  
  9. Mezőkövesd 37
  10. Diósgyőr 36
  11. Balmazújváros
  12. Vasas 34

Az viszont biztos, hogy a jövő évi bajnokság a Vasas nélkül NER-ebb lesz, mint az idei. Kiesett ugyan a Balmazújváros is, aminek az elnöke a fideszes politikus Tiba István, de jön fel a Kisvárda. Nagy kérdés, hogy a csapat mögött álló, de a kormányból kikerült Seszták Miklós nélkül hogyan sikerült majd támogatókat szerezni. Nagy gond látszólag nincs, ahogy feljutottak, azonnal szerződetettek egy rakás brazilt és ukránt. 

És jön az MTK. A szurkolói nem kifejezetten NER-kompatibilisek, úgy kifütyülték Orbán Viktort a stadionavatón, hogy a miniszterelnök azóta sem szerepelt stadionátadáson. De Deutsch Tamás elnökként a másodosztályban is tudott olyan anyagi körülményeket teremteni, hogy simán visszajutott az MTK egy év után.

Ha nézőszámok alapján osztanák ki az aranyat, akkor a Videoton esélytelen lett volna. Hiába nem otthon játszott, mivel a saját stadionját építik, de messzire azért nem kell utazni Székesfehérvárról Felcsútra, pláne, hogy a bajnoki címért van versenyben a csapat. Ehhez képest a nem től nagy kapcitású Pancho Arénát sem sikerült megtölteniük a szurkolóknak. A Videoton nyáron elkészülő stadionja 14 ezres lesz. (Még a nagy táborra rendelkező Diósgyőr is kisebb stadiont akart, mert a 14 ezrest túl nagynak találták. De végül nem a klub szava döntött, és 14 ezres lett az is.)

Ezek a hivatalos nézőszámok, amik sokszor eltúlzottak. Az látszik, hogy a Debrecennek teljesen felesleges volt 20 ezres stadiont építeni, a Fradi-tábor a szezon felénél visszatért ugyan, de egy késelés miatt rögtön több mecssre ki lettek tiltva, most pedig egy gyerek kezében felrobbant pirotechnikai eszköz miatt lesz szektorbezárás. Így sem jön ki félházra az átlagnézőszám. A 14 ezres stadionok pedig ki tudja miért épülnek, bár Diósgyőrben a kiesés elleni utolsó küzdelmet 10 ezren látták. 

Idén nem történt meg az a csoda, ami tavaly, hogy a milliárdok odaterelésével felhízlalt két pénzeszsákot, a Fradit és a Videoton megelőzze a több saját nevelésű játékost is bevető Honvéd, és közéjék férkőzzön a Vasas is. A Fradi és a Videoton költségvetése évente nagyjából egymilliárd forinttal nő, ez lassan már az európai középszint alja, de csak pénzben, nem teljesítményben. 

Azért nem lehet mégsem a felduzzasztott kasszák teljes győzelmének nevezni a mostani bajnokságot, mert a messze a harmadik legnagyobb költségvetésű Puskás Akadémia csak hatodik lett. Pintér Attila vezetőedző nem győzte hangsúlyozni, hogy feljutó csapatként a céljuk a bennmaradás, ilyen alacsonyra elég nevetséges tenni a lécet, ha a tavalyi mérlege szerint 2,5 milliárdos bevétele volt a csapatnak úgy, hogy egy fél évet az NBII-ben játszottak. És erre is rá tudtak tenni egy lapáttal, mert 2018 telén még szerződtettek négy idegenlégióst, akik közül volt, aki olyan mesteri igazolásnak bizonyult az uruguayi első osztályból, hogy egy percet sem játszott. Saját nevelésű fiatalok pedig azért nem játszanak, mert hozni kell az eredményeket. A Puskásban kapott messze-messze a legkevesebb lehetőséget utánpótláskorú saját nevelésű játékos, mindössze 26 percet, az a Sallai Roland, aki két külföldi szerződés között egy meccsre beállt. Még a semmiről sem döntő utolsó fordulóban sem rakta be Pintér a kispadon ülő saját nevelésű kapust, Tóth Balázst (a 27-es keretben lévő mindössze két egykori akadémista egyike), miközben a harmadik helyről döntő meccsen az Újpestben ismét lehetőséget kapott a 20 éves Gundel-Takács Bence, aki felcsúti nevelés, de ott nem kellett. 

A klubok bérköltségi listája így néz ki. Az adatok a csapatokat működtető klubok 2017-es mérlegeiből származnak, vagyis nem a fociszezonhoz igazodik. A Puskás Akadémia úgy harmadik, hogy egy az első fél évet az NBII-ben játszotta, ahol nem szerződtethetett költséges légiósokat. Aztán beindultak. Az Újpest nem adott le mérleget, a Balmazét pedig csak megsaccolni lehet:

Az, hogy a Balmazújváros kiesett, papírforma volt, messze a legalacsonyabb költségvetésű csapat, bár furcsa, hogy egy NBI-es csapat száz százalékos tulajdonosa maga a város, miközben Orbán Viktor szívesen hangoztatja, hogy profi klubban ne legyen közpénz. A Vasas pedig jelentős, 134 milliós veszteséggel működött 2017-ben. 

A nem piaci alapon, hanem a labdarúgó szövetség pénzén, állami cégek szponzorációjából, a túlértékelt közvetítési díjakból eltartott csapatok bevételei 2017-ben: (Az Újpest nem adott le mérleget, a Puskás és a Balmazújváros az első fél évet az NBII-ben töltötte, utóbbin látszik is. A Diósgyőrnél pedig az torzít, hogy a masszívan veszteséges klub többségi tulajdonosa Leisztinger Tamás és a kisebbségi tulajdonos miskolci önkormányzat is mélyen a zsebébe nyúlva pénzt pumpált a csapatba.)

Az a mondat, ami az elmúlt években sokmilliárdos veszteséget termelő Disógyőr mérlegében szerepel, nem sok jóval kecsegtet: „a magyar futballban tapasztalható verseny minden érintett társaságot egyre nagyobb költségvetés elérésére inspirál”. 

Ami meglepő, hogy mindkét kieső klubnál végig ragaszkodtak a vezetőedzőkhöz, a Vasasnál a tavaly a csapattal erőn felül teljesítő, idén viszont tanácstalan német Michael Oenninghez, a Balmaznál pedig ahhoz a Horváth Ferenchez, aki már hosszú évek óta edző, de most volt az első olyan szezonja, hogy végig ugyanannak a csapatnak a kispadján ült. Azzal a kerettel másnak sem lett volna több esélye a bentmaradásra, ehhez képest csak az utolsó fordulóban estek ki, például egy ilyen öngóllal. 

Az látszik, hogy több tulajdonosnak is nyűg lett már a klubja. A korábban a baloldallal üzletelő Leisztinger Tamás 2010 után az idők szavára hallgatva vette át a Diósgyőrt. Mostanra 1,8 milliárd forintot égetett el a saját vagyonából a klubra, és mesélte el nemrég, hogy tudja, átverik a külföldi játékosok fizetésével, mert abból rengeteget visszaosztanak. A Diósgyőr stadionját most avatták fel, majdnem ők is kiestek, de végül a már bajnok Videoton nagyon tartalékos csapattal utazott hozzájuk, kínkeservesen nyertek, bent maradtak. Ki is akadt emiatt már a meccs előtt a Videotonra Horváth Ferenc, a végül kieső Balmazújváros edzője.

Fene tudja, mennyire felhőtlen a diósgyőri tulaj, Leisztinger öröme, az NBII-ben kisebb lenne a költségvetés, így kevesebbe kerülne neki.

A másik fájdalmas szenvedő tulajdonos a debreceni Szima Gábor. Ő kapott kaszinókoncessziót, abból a NER-logika szerint azért el lehetne tartani egy focicsapatot, de a Debrecen óriási, 631 milliós veszteséggel zárta a tavalyi évet a 2016-os plusz 688 millió után. Ebben a klubban is tulajdonos az önkormányzat, de csak 26 százalékig. 

A Paks továbbra is csak magyar játékosokkal tudja hozni simán a középmezőnyt, szerencséjükre már a hatalom is megkegyelmezett nekik. A 2014-es polgármesterválasztás után, amikor a fideszes Kozmann György helyett Süli Jánost választották városvezetőnek, annyira átlátszóan büntették a várost, hogy az MVM nem hosszabbította meg a csapatnak kb. évi 200 millió forintos támogatást adó szerződést, és Dunaújváros mezére került fel az atomerő reklámja. Süli János azóta nemcsak kibékült a Fidesszel, de már miniszter. Ő egyébként elnökségi tag a csapatot működtető céget birtokló sportegyesületben. 

Az sem lenne meglepő, ha jövőre teljes NER-mezőny lenne. Az Újpest belga tulajdonosát régóta fúrják. Eddig nem akart elmenni, pedig a hírek szerint Kuna Tibor szívesen átvenné a klubot. A másik a tavalyi bajnok Honvéd, ahol nem lenne meglepő egy tulajdonosváltás. George Hemingway ugyan Orbán Viktor lelkes rajongója, a csapat mégsem kerül be a pikszisbe, az NBI-es csapatok közül utolsóként a stadionépítést még el sem kezdték. Hemingway mindig cáfolja, hogy eladásra kínálná a klubot, de hozzáteszi, hogy van az a pénz. 

Most jön a pár kiválasztott magyar csapat számára a legfájdalmasabb, de cserébe csak rövid ideig tartó szakasz: a nemzetközi kupák selejtezői. Hamar lemegy, aztán lehet folytatni egymás között. Magyar csapat legutoljára 2012-ben jutott legalább az Európa-liga főtáblájára, akkor a Videotonnak sikerült, ami mindenhol máshol nem csoda. 

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.