Bár az életünk múlhat azon, hogy elég vitamint fogyasztunk-e, a tudományos közmegegyezés egy ideje már afelé tendál, hogy

valószínűleg semmi szükség rá, hogy vitamintablettákat együnk.

Erre jutottak nemrég a Journal of the American College of Cardiology folyóiratban megjelent tanulmány szerzői, akik korábbi tanulmányok eredményeit elemezték, és erre jutottak a Journal of the American Medical Associationben 2002-ben megjelent metaanalízis szerzői is. Emellett több tucatnyi tanulmány jutott arra, hogy még az sem feltétlenül bizonyított, hogy az ilyen vitaminpótlás egyáltalán azoknál eredményes, akik ténylegesen vitaminhiánytól szenvednek.

Leginkább ugyanis azért nincs szükség ilyen táplálékkiegészítőkre, mert a létezésünkhöz valóban nélkülözhetetlen vitaminokat javarészt simán a táplálékunk is fedezi. Így valójában kiegészítő vitaminra csak azoknak van szükségük, akiknél megállapítanak valamilyen vitaminhiányt.

A vitamintabletták szedése ráadásul kockázatos is, a vitaminok ugyanis túladagolhatók. A zsírban oldódó vitaminok mérgező mennyiségben halmozódhatnak fel zsírszövetünkben, az A- és az E-vitamin, amik antioxidánsok, így elméletileg a rák kialakulását fékezik, túl nagy mennyiségben pedig pont hozzájárulhatnak a rák kialakulásához. Az antioxidánsok szerepe, hogy megkötik a szabad gyököket, de szervezetünknek szabad gyökökre is szüksége van a baktériumok és a rákos sejtek elleni védekezésben.

Az amerikai Közegészségügyi Intézet pedig külön arra figyelmeztet, hogy az élelmiszeriparra is átterjedt vitaminmánia miatt egy csomó ételünk - jellemzően a reggelire kínált müzlik és kukoricapelyhek - is tele vannak hozzáadott vitaminokkal, így táplálkozásunk valószínűleg bőven fedezi vitaminszükségletünket.

Így a vitaminjainkat étrendünkre odafigyelve is bevihetjük a szervezetünkbe - ez táplálkozási szempontból amúgy is hatékonyabb. A Popular Science összeszedte mind a 13 vitamint, és azt, hogy melyiket milyen ételekkel vihetjük be a szervezetünkbe:

A-vitamin

Ez a fogak, a csontozat, a bőr és az izomszövetek egészségéhez szükséges vitamin megvan a sötét színű leveles zöldekben (spenót, fodros kel, vadkáposzta), a sötét színű gyümölcsökben, a tojássárgában, a májban, halban és marhahúsban.

B1-vitamin

A szénhidrátok energiává alakításában, illetve a szív és az idegsejtek működéséhez fontos vitamin megvan a tojásban, a fehér húsokban, diófélékben, magokban, hüvelyesekben, belsőségekben és teljes kiőrlésű gabonákban.

B2-vitamin

Ez a vörös vérsejtek termelésében és más B-vitaminok hasznosulásában fontos vitamin megvan a tojásban, belsőségekben, fehér húsokban, tejben, zöld zöldségekben, és gyakran dúsítják vele a gabonapelyheket.

B3-vitamin

A bőr és az idegek egészségéhez fontos, talán még a koleszterinszintet is csökkentő vitamin megvan a tojásban, avokádóban, tengeri halakban, hüvelyesekben, diófélékben, és dúsítják vele a gabonapelyheket.

B5-vitamin

A hormon- és koleszterintermelésben fontos vitamin segít az anyagcserében is. Megvan az avokádóban, fodros kelben, brokkoliban, tojásban, hüvelyesekben, lencsékben, gombákban, belsőségekben, az édes krumpliban, teljes kiőrlésű gabonákban és a tejben.

B6 vitamin

A vörös vérsejtek termelésében, az agyműködéshez és a fehérjék működéséhez fontos vitamin megvan az avokádóban, banánban, hüvelyesekben, baromfihúsban, diófélékben, teljes kiőrlésű gabonákban.

B7-vitamin

A fehérjék és szénhidrátok anyagcseréjéhez szükséges vitamin megvan a tojássárgájában, a hüvelyesekben, tejben, diófélékben, belsőségekben (főleg a vesében és májban), a sertéshúsban, az élesztőben, a csokoládéban és a gabonapelyhekben.

B12-vitamin

Az idegrendszer, és általában az anyagcsere szempontjából fontos vitamin megvan a tojásban, húsban, tejben, belsőségekben, kagylóban, és jobban szívódik fel állati eredetű táplálékokból, mint növényiekből. Így a vegáknak, vegánoknak ezt a vitamint érdemes lehet kiegészítőként is fogyasztani, a legjobb napi több, kis adagot szedni belőle, mert egyszerre nagy mennyiséget nem képes felszívni a szervezetünk.

C-vitamin

A tán legismertebb vitamin antioxidáns, segíti a vas felszívódását, a sebek gyógyulását, illetve a fogak és a fogíny egészségéhez is szükséges. Szent-Györgyi óta tudjuk, hogy van a paprikában, de a brokkoli, a kelbimbó, a karfiol, a káposzta, a spenót, az eper és a citrusfélék is remek C vitamin-források.

D-vitamin

A kalcium felszívódásához kell, és alapvetően a saját testünk is termeli, ha napfény éri. Az elég amúgy nem sok: heti háromszor 10-15 percnyi napfény már elég. Télen érdemes halmájolajakkal és mondjuk lazaccal, heringgel vagy makrélával kiegészíteni az étrendünket.

E-vitamin

Ez is egy antioxidáns, és a K vitamin hasznosulásához is kell. Megvan az avokádóban, spenótban, spárgában, brokkoliban, növényi olajakban, papajában, mangóban, magokban, diófélékben.

K-vitamin

A véralvadáshoz kell. Megvan a káposztában, karfiolban, spárgában, brokkoliban, kelbimbóban, spenótban, fodros kelben, vadkáposztában, halban, májban, marhahúsban, tojásban.

Folsav

A DNS felépüléséhez fontos, ezért is adják várandós nőknek. Spárgában, brokkoliban, gyökerekben, szárított babokban, spenótban, római salátában, narancsban, lencsében, mogyoróvajban, sörélesztőben is van.

Ez alapján már látható, hogy nem is annyira bonyolult a hétköznapi bevásárlás során beszerezhető élelmiszerekből megoldani vitaminszükségletünk fedezését. A lényeg, hogy egyenek sok hüvelyest, tojást, levels zöldet, ne ódzkodjanak a belsőségektől, és igenis vegyék be étrendjükbe a tengeri halféléket. Az meg már csak külön öröm, hogy mogyoróvajat és csokit zabálva is tehetünk az egészségünkért.