A hvg.hu megszerezte Gyárfás Tamás 14 oldalas gyanúsítotti vallomását, amiben a sportdiplomata 25 évre visszamenőleg magyarázza a történteket. Mint írja, semmilyen bűncselekményt nem követett el, amikor pedig őrizetbe vették, és kihallgatták, a történteket 25 év távlatából kellett volna pontosan felidéznie, ami nem mehetett zökkenőmentesen.

A vallomásban az áll, hogy Gyárfás 2018. április 17-ig „a legcsekélyebb mértékben sem” számított arra, hogy gyanúsítottként lesz kihallgatva a Fenyő-ügyben, bár korábban kétszer beszélt erről a rendőrökkel: először 2005-ben, amikor egy zsarolásról tett bejelentést, majd 2013-ban, amikor Tasnádi Péterrel szembesítették.

Gyárfás olvasatában az ügy a szlovák és a magyar alvilág vele szembeni zsarolására épül.

Az ő értelmezése szerint a vele szembeni gyanú arra épül, hogy kinek volt kirívó ellentéte az 1998-ban a nyílt utcán agyonlőtt Fenyő Jánossal, és hogy megbízta-e Tasnádi Pétert vagy Portik Tamást a médiavezér meggyilkolására.

A vallomásban az áll: „Elöljáróban annyit, elismerem, hogy mások mellett nekem is kirívó ellentétem volt Fenyő Jánossal”, „soha nem adtam azonban – sem burkoltan, sem nyíltan – megbízást sem Tasnádi Péternek, sem Portik Tamásnak Fenyő János meggyilkolására.” Gyárfás a kapcsolatait részletesen ismerteti is.

„Kovács Lajos – ő volt egykor a Fenyő gyilkosság főnyomozója – szisztematikus hangulatkeltése nemcsak Tasnádinál, hanem másoknál is megtette a hatását, az alvilágban nem egy haszonlesőre ösztönzőleg hatott” – állítja Gyárfás, aki a rendőrség szerint először Tasnádit bízta meg, aki később ezt úgy mesélte, hogy bár elfogadta a pénzt, a feladatot nem hajtotta végre.

Gyárfás emlékeztetőkkel, megállapodásokkal, feljegyzésekkel és a választott bíróság ítéletével magyarázta, hogy 1996. október után – miután Gyárfás nyert a Napkelte című műsorról szóló jogvitában – már nem állt vitában a 16 hónappal később, 1998. október 11-én agyonlőtt Fenyővel.

Gyárfás szerint megmagyarázhatatlan a hatóság koncepciója, hiszen: „Függetlenül attól, hogy 1996. október 11-én, a választott bíróság döntésével lezárult közöttünk a vita, azért mert valaki a teljes nyilvánosság előtt késhegyig menő vitát folytat, sőt, ha a létező legnagyobb mértékben felhívja magára a figyelmet, akkor még inkább nem lesz vele szemben álló félnek alattomos gyilkosa, illetve egy gyilkosság felbujtója.”

Az egyik, a hatóságok által nevesített konfliktusról azt állítja: fel sem merült benne, hogy Fenyő komolyan gondolja, hogy „kinyírja” őt, amikor az MTV kereskedelmi Igazgatóságán egy vita hevében ezt jegyzőkönyvbe is mondta, és abszurd, hogy emiatt most neki kell magyarázkodnia.

A nyomozók szerint a gyilkosságig a Napkelte szerkesztési joga feletti harc mellet az MTV elnökségénél indított egyik fegyelmi eljárás, az úszószövetség elhíresült fantomjegyzőkönyve és az OTP támogatásának elvesztése, illetve az vezetett, hogy a Gyárfás ellen adócsalási vád miatti büntetőeljárást kiemelten tárgyalta a Népszava.

Fenyő egyik bizalmasa, Percel Tamás pszichológus a beszámolójában két ember mellett Gyárfást nevezi meg lehetséges felbujtóként, az állításait Gyárfás fantáziadús kijelentéseknek minősíti.

Gyárfás azt is kiemelte, hogy a neki tavaly ősszel átadott és zsarolásra szolgáló „manipulált leirat” kézhezvétele után Bánáti János ügyvéd és az azóta bűnpártolással meggyanúsított Ihász Sándor egykori fellebbviteli főügyész egyaránt azt tanácsolta, tegyen hivatalos bejelentést.

Gyárfás azért is lett gyanús, mert a hatóságok megszerezték a terjedelmes beszélgetéssorozatról készült vágott kivonatot, amin az elmúlt 25 évben folytatott Gyárfás a Prisztás-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás felbujtójaként elítélt Portik Tamással.

Portikról azt állította, „2003 márciusáig nem is tudtam, hogy volt ellene körözés”, és a férfit albérlőként ismerte meg, aki egy évre vette ki a Kelenhegyi úti házát, nem alkudott, és előre fizetett. Azt mondta, amikor Portik jelentkezett nála, beszélgetett vele, de csak séta közben, a lakására sosem hívta el, és nyilvános helyen sem találkoztak soha. Utólag már sejti, hogy 2000-es években miért kellett sokszor Fenyőről beszélniük, de csak 2008-ban jött rá, hogy Portik minden beszélgetésüket felvette.

„Nagyot hibáztam. Egy olyan emberrel osztottam meg a gondjaimat, akit nem ismertem” – állítja Gyárfás, aki már nem emlékszik, hányszor beszélt Portikkal, de abban biztos, hogy erőszakos fellépésre sosem kérte.

A kihallgatásán felolvastak neki a hangfelvételből, amiről Gyárfás annyit jegyez meg: „Az én nyolc válaszomból hetet – nyilván egészen »véletlenül« – nem lehet érteni.”

A hvg.hu azt írja, július 1-től az új szabályok alapján a vádnak már meg kell mutatnia a védelemnek a bizonyítékokat, így akkor kiderülhet, hogy a nyomozóknak van-e elég bizonyítékuk egy vádemeléshez. (hvg.hu)