Az EU alapjogi ügynöksége által közzétett jelentésből az látható, hogy Soros Györgynek tényleg mindenütt megvannak az emberei, még ennél a szervezetnél is – mondta Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója, aki szerint a jelentésből egy az egyben visszaköszönnek azok a korábbi hazugságok Magyarországról, amiket a „Soros-hálózat” korábban terjesztett.

Hidvéghi úgy tesz, mintha a jelentésben szerepelne az a kitétel, hogy ha valaki Soros Györgyöt támadja vagy vele vitában áll, az antiszemitizmus. „Miközben mindenki tudja, hogy sohasem Soros György származásával volt bajunk (ő egy magyar származású ember), hanem a nézeteivel és a bevándorlást segítő tevékenységével” – mondta. (Erre szerintem jó példa, hogy tavaly a közmédia az Iráni Iszlám Köztársaság despotájára hivatkozva állította azt, hogy Soros György egy gonosz cionista.)

Soros György egy spekuláns, spekulációból szerezte a vagyonát, másokat tönkretett, innen van a pénz, és ezt a migráció szervezésére akarja most felhasználni, mondta Hidvéghi, azzal zárva a gondolatmenetét, hogy:

„Mi azonban nem kérünk ebből, és az olaszokkal együtt azt üzenjük Soros Györgynek, hogy tartsa meg a szennyes pénzét!”

Korábban Orbán Viktor azt mondta, ha Soros György kéri vissza a Soros-ösztöndíjat, amit annak idején adott, akkor természetesen visszafizeti.

Min hisztizik megint a Fidesz?

Vegyes képet mutatott a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem tavaly az EU-ban: a szexuális kisebbségek egyenlőségének terén például történtek előrelépések, de a diszkrimináció továbbra is jelen van a társadalmakban – áll az EU alapjogi ügynökségének (FRA) friss jelentésében.

A bécsi székhelyű szervezet rámutatott, hogy az etnikai kisebbségek tagjait, a migránsokat továbbra is gyakran éri hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, de ezzel párhuzamosan újabb eredményeket sikerült elkönyvelni az LMBTI-emberek jogegyenlősége terén.

Az értékelésben többek között kiemelték, hogy az EU-s tagállamoknak biztosítaniuk kell az alapvető jogok érvényesülését a vallási öltözékek és jelképek munkahelyen vagy közterületen történő viselését érintő esetleges korlátozások elfogadásakor. (Egy felmérés szerint minden 3., látható vallási jelképeket viselő muzulmán arról számolt be, hogy érte már emiatt zaklatás, negatív diszkrimináció.)

A 2007-ben alapított FRA kedvező fejleményként értékelte, hogy emelkedett a roma gyerekek részvétele az oktatásban, de kiemelte, hogy a korai iskolaelhagyás és a szegregáció komoly problémát jelent. Azt írták, a romák általános foglalkoztatási, lakóhelyi és egészségügyi helyzete nem sok javulást mutat, a cigányellenesség pedig fontos gátja az előrelépésnek.

Mint írták, a rasszizmus elleni fellépés terén nincs számottevő változás az EU-ban a 8 évvel korábbi adatokhoz képest: a diszkrimináció, a zaklatás és az erőszak továbbra is sok kisebbségit meggátol az alapvető jogainak teljes körű gyakorlásában, aláásva az egyenlő társadalmi részvételüket.

És itt jön, ami miatt Hidvéghi „kiborult”: a jelentésben rámutattak, hogy az antiszemitizmus számos formában jelentkezhet, a zsidó közösségekben aggodalmat, félelmet kelthetnek olyan események is, amiket nem minden fél tart antiszemita megnyilvánulásnak, például a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt a Soros György elleni kampány leállítására, mondván, ezek a mérgező üzenetek ártanak Magyarországnak.

De itt nem ér véget a jelentés, az FRA az Egyenlő Bánásmód Hatóság felmérésére hivatkozva közölte, hogy a megkérdezett magyarok több mint harmadát érte már hátrányos megkülönböztetés valamely védett tulajdonsága, például származása vagy éppen kora miatt.

Az ügynökség arról is beszámolt, hogy a nyugat-balkáni migrációs útvonalon egyre több olyan esetről érkezett bejelentés 2017-ben, amikor a rendőrök nem megfelelő bánásmódot alkalmaztak menedékkérőkkel szemben, például megverték, levetkőztették őket, de az FRA tudomása szerint egyetlen rendőrt vagy határőrt sem ítéltek el ilyen ügyben. Felidézték az Orvosok Határok Nélkül (MSF) segélyszervezet jelentését, miszerint Magyarországon is történtek ilyen esetek.

Aláhúzták, hogy ez nem csak a nyugat-balkáni útvonalon fekvő országokban fordult elő, az EU-s tagállamoknak biztosítékokat kell törvénybe iktatniuk, illetve alaposan ki kell vizsgálnunk minden esetet, az elkövetőket pedig felelősségre kell vonni.

A bevándorlóáradat visszaesése nyomán az EU tagállamainak többségében normalizálódtak a körülmények a befogadóközpontokban, de néhány állomáson továbbra is meglehetősen rossz állapotok uralkodnak, elsősorban a legfőbb frontországokban, Görögországban és Olaszországban.

A jelentés több más pontján is kitértek Magyarországra, főként a migrációval kapcsolatos ügyekben. Magyarországon a kíséret nélküli kiskorúakat leszámítva gyakorlatilag minden menedékkérőt a röszkei és a tompai tranzitzónában helyeznek el, és ez a nemzetközi és az európai jog alapján szabadságvesztésnek minősül, mivel az ott tartózkodók csak Szerbia felé hagyhatják el a táborokat – írják a jelentésben, ami szerint ilyen esetekben tiszteletben kell tartani a jogellenes és önkényes szabadságvesztés kiszabását megelőző biztosítékokat.

Megemlítették többek között azt is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága első fokon elmarasztalta Magyarországot, amiért a hatóságok két menedékkérőt jogellenesen tartottak fogva 2015 őszén a röszkei tranzitzónában, majd küldtek vissza Szerbiába, és arra is kitértek röviden, hogy az Európai Bíróság elutasította a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet – foglalta össze az MTI.