A 2015-ös nagy bevándorlási válság idején az úgynevezett balkáni útvonalon érkezők a Görögország-Macedónia-Szerbia-Magyarország (később Horvátország-Szlovénia)-Ausztria útvonalon érkeztek meg az Európai Unió belsejébe. Ezt az útvonalat a magyar majd a macedón kormány bekeményítése nehezen átjárhatóvá tette, majd az EU vezetői és Törökország között megkötött megállapodás lényegében lezárta.

Most azonban több balkáni állam is arra figyelmeztet, hogy egy új migrációs útvonal nyílik a Balkánon. Az osztrák médiában mecset-útnak nevezett út Görögországból Albánián, Montenegrón és Bosznia-Hercegovinán át húzódik, és azért hívják így, mert osztrák lapértesülések szerint az ezekben az országokban működő mecsetek nyújtanak segítséget és védelmet a többnyire muszlim bevándorlóknak. Albánia és Bosznia-Hercegovina enyhén muszlim többségű országok és Montenegróban is a iszlám a legnagyobb vallási kisebbség 19 százalékos lakosságaránnyal, így az új útvonalon tényleg sok jelentős mecset sorakozik.

Az úton lévő államok mindegyike észleli a helyzetet, Albániában a rendőrség által megállított migránsok száma a tavalyi adat 15-szörösére nőtt, igaz, 2015-höz képest még így is elenyészően kevés ilyen esetet regisztráltak.

Montenegró közben azzal vádolja Albániát, hogy nem tesznek eleget a migráció megállításáért, és nem védik kellő mértékben a határaikat. A montenegrói kormány épp ezért azon vacillál, hogy felállítson-e egy 26 kilométer hosszú szögesdrót kerítést az albán határra. Akárhogy is döntsenek, az Orbán-kormány a Balkan Insight szerint már felajánlotta a segítségét, Budapestről még olyan ígéret is érkezett, hogy Orbánék adnák a drótot, adományként.

A leginkább azonban a boszniai hatóságok küszködnek, náluk ugyanis nemcsak a Montenegrón át érkező migránsok jelennek meg, hanem Szerbia felől is egyre több iráni érkezik, miután Belgrád a közelmúltban eltörölte az irániak vízumkényszerét. Ennek hatására több iráni érkezett Szerbiába csak azért, hogy utána illegálisan Boszniába majd az EU-ba menjenek.

Bosznia-Hercegovina csak idén majdnem 5000 illegális határátlépést regisztrált, és 4215 menedékkérelmet adtak be a hatóságaiknál. Ez persze a 2015-ös macedón, szerb, magyar és horvát adatokhoz képest egészen alacsony szám, de a növekedés üteme így is sokkolta a boszniai hatóságokat. A kormány ezért migrációs csúcstalálkozót hívott össze, ahová az érintett nyugat-balkáni országok vezetői mellett Magyarország és Ausztria képviselőit is meghívták.

A horvát kormány közben bejelentette, hogy több rendőrt küldenek a boszniai határ térségébe, hogy megfelelően tudják védeni az EU külső határát. (Balkan Insight)