Az MTA azt kéri a kormánytól, ne kerüljön az Országgyűlés elé a törvénymódosítás, ami államosítaná a kutatóintézetek költségvetését

„A 2019. évi költségvetési törvény és az MTA-törvény módosításának előkészítése a Magyar Tudományos Akadémiával való előzetes konzultáció nélkül történt, ezért az MTA azt kéri a Kormánytól, hogy ezek a törvényjavaslatok ebben a formában ne kerüljenek az Országgyűlés elé” – többek között ezt szavazta meg 100%-os egyetértésben az MTA Elnöksége a délelőtti rendkívüli ülésén, amin a kutatóközpontok és -intézetek vezetői is részt vettek.

„Az MTA támogatja a kormányzat hatékonyabb innovációs és tudománypolitika kialakítását célzó törekvéseit”, írják, de hozzátették, hogy

az Innovációs és Technológiai Minisztérium június 12-én érkeztetett emailben kérte az MTA-t az 1994. évi XL. törvény (MTAtv.) módosításának véleményezésére, irreálisan rövid határidejű válaszadással.

„Az MTA-val előre nem egyeztetett módosítás tervezete kétségtelenül és alapvetően érinti az akadémiai kutatóhálózat működésének feltételeit. A Vezetői Kollégium június 12-i ülésén határozott álláspontot képviselő határozatot fogadott el, amelyet Lovász László, az MTA elnöke Orbán Viktor miniszterelnökhöz és a Kormány tagjaihoz is eljuttatott” – írják.

Ezt a szöveget fogadta el mindenki:

„Az Elnökség egyetért az MTA elnöke által előterjesztett elvekkel, és támogatja azt, hogy:

  1. a 2019. évi költségvetési törvény és az MTAtv. módosításának előkészítése az Akadémiával való előzetes konzultáció nélkül történt, ezért javasolja, hogy a konzultációra időt engedve a törvényjavaslatok ne kerüljenek az Országgyűlés számára előterjesztésre;
  2. az intézethálózat fenntartására tervezett állandó, a kutatások témájától független (alapfeladatokkal kapcsolatos) bér- és működési költségek az Akadémiánál kell, hogy maradjanak;
  3. a felfedező (bottom-up) kutatások támogatása nem csökkenhet, ezeket az Akadémia egyik fő feladatának tekinti;
  4. az intézetek és kutatóközpontok kutatási témáinak meghatározásáról, ezek támogatási arányairól és formáiról, az intézetigazgatók, vezető kutatók kinevezéséről az Akadémián eddig is alkalmazott eljárás szerint kell, hogy döntés szülessen;
  5. elengedhetetlen, hogy a tudományos pályázatok értékelését és a döntéshozatalt a terület legjobb szakértőiből álló akadémiai bizottságok végezzék;
  6. a tudományos pályázatokon belül az alapkutatást segítő pályázatokat el kell különíteni a célzott (alkalmazott, top-down) pályázatoktól; az előbbieknél minden tudományterület kutatási témáit engedni kell pályázni, és a támogatás odaítélése során csak a nemzetközi mércével mért kiválóság számíthat.

Az Elnökség felkéri az MTA elnökét, hogy a fenti elvek alapján tárgyaljon a Kormány képviselőivel.

Az Elnökség felkéri az Akadémia elnökét, hogy ha az MTA érdekeit jelentősen csorbító kormányzati intézkedés vagy annak előkészítése történne, hívjon össze rendkívüli közgyűlést.”

Lovász László a következő elnökségi ülésen, június 26-án számol be a tárgyalásokról az Elnökségnek. „Az MTA vezetői és vezető testületei rendelkezésre állnak olyan együttműködés kidolgozására, mely az Innovációs és Technológiai Minisztérium kormányzati koncepciójába illeszkedik, de nem sérti az MTA integritását” – írják.

Lovász László MTA-elnök a délelőtti rendkívüli ülés utáni sajtótájékoztatón azt mondta: nem lát garanciát arra, hogy megőrizhetik az MTA és a tudományos élet függetlenségét. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt mondta, nem lesz kevesebb pénze az MTA-nak, a kutatásokra továbbra is biztosítani fogják az összeget. Arra a kérdésre, hogyan döntik el, hogy mibe szól bele a kormány az összegek koordinálásakor, azt mondta, erre felállítanak majd egy tudósokból álló bizottságot, amiben nem lesznek politikusok és kormánytagok, és ők fogják eldönteni, a pénzek kinek, hogyan és hova mennek.

Az MTA kutatóintézeteinek állami ellenőrzés alá vonásának terve csak a 2019-es költségvetési tervezetből derült ki.