Nem emelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, ami és az ezt követő indkolás miatt tovább gyengült a többéves negatív rekordot elérő forint. De aztán olyan üzeneteket küldött a jegybank, ami miatt elkezdték vásárolni a forintot. 

A Magyar Nemzeti Bank azt kommunikálta, hogy „a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján a jelenlegi laza monetáris kondíciók már nem tudnak fennmaradni”. Vagyis kamatemelés jöhet majd. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) emelte az idei GDP- és infláció-előrejelzését is. A korábban várt 4,2 százalékkal szemben 4,4 százalékos GDP-bővülést vár a jegybank, míg a várható infláció mértékét 2,5 százalékról 2,8 százalékra emelte.

A friss inflációs jelentés szerint jövőre a GDP 3,5 százalékkal, 2020-ban 2,8 százalékkal bővül majd, miközben az infláció 2019-ben 3,1 százalékra nő, 2020-ban pedig 3,0 százalék lesz - írja az MTI:

A korábbi, márciusi inflációs jelentés alapján jövőre 2,9, 2020-ra 3,0 százalékos fogyasztói áremelkedést vártak, a jövő évtől azonban fokozatosan lassuló GDP-növekedési ütemet prognosztizáltak: 2019-ben 3,3 százalékos, azt követően 2,7 százalékos gazdasági növekedést várt az MNB.

A Magyar Nemzeti Bank egyetlen horgonya az infláció, amely ugyan az olajár-változás miatt átmenetilleg 3 százalék fölé emelkedik, de 2019 közepétől fenntartható szerkezetben éri el a célt - fogalmazott a monetáris tanács keddi kamatdöntése után, egyben az eddigi indoklásokban szereplő "tartós" kifejezés elhagyásával jelezték: az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók fenntartása továbbra is szükséges.

Megjegyezték azt is, hogy az EKB decemberben leállítja az eszközvásárlási programját, azonban az irányadó kamatok legalább 2019 nyaráig változatlanok maradnak, így a monetáris politikai környezet az euróövezetben továbbra is laza maradhat. Az EKB döntése jelentős hatást gyakorolhat a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájára - írta a monetáris tanács.