Több ezer svéd ültetett már bérletként és kulcsként is használható mikrochipet a bőre alá

Több mint 3500 svéd állampolgár ültetett már be mikrochipet a bőre alá, ami aztán bankkártyaként, elektronikus ajtónyitóként, sőt, még vonatjegyként is használható. 

A beültetés gyakorlati haszna könnyen érthető: ha egyszer benn van a testedben a chip, többet lehetetlen, hogy a bérleted vagy a kulcsod otthon felejtsd. Ezzel együtt pont olyan találmányról van szó, amitől mindenki joggal berzenkedik, és inkább disztópikus világokban tudunk elképzelni ilyesmit, semmint mindennapjaink során.

Épp ezért foglalkoztatja a kutatókat, hogy a svédek miért vetik alá magukat viszonylag nagy számban egy olyan technológiának, amire máshol gyanakvással tekintenek. Az egyik elképzelés az erős jóléti állam, illetve a svédek állam felé táplált bizalmával magyarázza a dolgot, de a Conversation-on megjelent elemzés másfele keresi a választ: eszerint a rendkívül élénk svéd biohacker-kultúra felől érdemes keresni a választ.

Biohackereken azokat a nem hivatalos biológusokat szokás érteni, akik hivatalos intézmények falain kívül kísérleteznek biológiai működésmódjaink átalakításával. Rendkívül sokszínű és szerteágazó szubkultúráról van szó, idetartoznak azok is, akik otthon építenek maguknak laboratóriumot, hogy aztán ott végezhessenek kísérleteket, illetve próbáljanak meg felfedezni új összefüggéseket. És ide tartoznak a transzhumanisták is, akik az emberi test technológiai fejlesztésében látják a jövőt. Mint mondják, a biológiai korlátaink meghaladása a kulcsa annak, hogy az emberi fajnak legyen majd esélye hosszú távon az AI-kkal szemben. 

És mint a cikk fogalmaz, a svéd biohacker-kultúra sok szempontból egyedülálló: elsősorban a transzhumanista áramlat érdekli őket, és innen érthető meg, miért vannak több ezren, akik szívesen ültettek egy chipet magukba. Ehhez szorosan hozzákapcsolódik, hogy a svéd társadalomban erős a bizalom minden technológiai fejlesztés iránt. 

Az elmúlt két évtizedben a svéd állam sokat költött a technológiai fejlesztésekbe, és ennek meglett a hatása: a svéd gazdaság egyre nagyobb része digitális exportra alapul. A svéd transzhumán mozgalom pedig nagyban épített erre a társadalmi bázisra. A transzhumán ideológiát eleve nagyban formálták svéd gondolkodók, az irányzat egyik jelentős alapítója, Nick Bostrom is svéd. (The Conversation)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.