Ismét jön a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szavazása az év madaráról. A tét szokás szerint nagy, a közönségszavazáson nyertes madárra fogja ugyanis felépíteni kampányát 2019-ben a szervezet. 

Az NME 1979-ben indított el az 'Év madara' versenyt, a cél minden évben az, hogy természetvédelmi problémákkal érintett fajokat vagy madárcsoportokat mutassanak be minél több embernek. Idén egy külön alkategóriából, a partimadarak közül lehet válogatni. 

Szavazni pedig július 23-a délig lehet, az NME honlapján. ÉS akkor nézzük a jelölteket:

Gólyatöcs

Fokozottan védett partimadár, gólyára emlékeztető küllemmel: fekete-fehér színezet, hosszú láb, egyenes csőr. Mint az MME írja, főleg szikeseken, nedves réteken, elöntéseken, belvizeken lehet megfigyelni. Öt alfaja a világ szinte összes kontinensén megtalálható

Kopár, sekély vízborítású helyeken, laza telepeket alkotva és egyesével is költ, hazánkban sokszor a gulipán társaságában. Fészkét úgy alakítja ki, hogy lehetőség szerint víz vegye körül, a növényzeti borítottság 50% körül alakuljon, magassága körülbelül 30 cm legyen.

Magyarországon rendszeres fészkelő, a költőpárok száma az adott év csapadékviszonyaitól függően 200-1 000 pár között alakul. Fészke kis talajmélyedés, amibe növényi törmelékeket hord. Fészekalja 3-5 tojásból áll, a kotlási idő 25-26 nap. A fiókák fészekhagyók, felszáradás után elvezeti őket a tojó a fészektől, egy hónapos korukban már képesek repülni, de szüleikkel még ezután is összetartanak.

Főleg vízi rovarokat és más gerincteleneket szedeget össze a víz színéről és a partról.

Védelmének alapját a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti. Vonuló. Tavasszal március-áprilisban érkezik meg a trópusi Afrikából, a költési időszak végén korán útra kel, többségük augusztusban el is hagyja hazánkat.

Gulipán

Szintén fokozottan védett. Felfelé hajló csőrével kitűnik a partimadarak sorából. Eurázsiában és Észak-Afrikában a tengerpartok és a kontinentális sós tavak mentén költ. Telepesen, rendszerint a vízhez közel, alacsony növényborítottságú területen, szigetszerű kiemelkedéseken, a talajon fészkel.

Kisszámú, de rendszeres fészkelő hazánkban. Tradicionális költőhelyei a Kiskunsági szikes tavak, de az Alföld más területein és a Dunántúlon is fészkel. Hazai állománya a csapadékviszonyok függvényében ingadozik, 100-850 párra tehető.

Fészke legtöbbször egy egyszerű talajmélyedés. Fészekalja általában 4 tojásból áll, melyből a fiókák 22-24 nap múlva kelnek ki. A fiókák fészekhagyók, a szülők vezetik és védelmezik őket, míg el nem érik röpképességüket 35-42 napos korukban.

Csőre speciális táplálkozásmódjához idomult – a víz színén oldalirányú kaszáló mozdulatokat végez, eközben apró rovarokat, rákokat szűr ki a sekély vízből.

A szikesek rekonstrukciója, megfelelő kezelése hosszú távon biztosíthatja a hazai állomány fennmaradását. Mivel halastavakon, ülepítőkön is megjelenik, költésükre tekintettel fokozott figyelemmel kell lenni ezek vízszintjének szabályozásakor.

Vonuló. Tavasszal márciusban érkezik vissza, a telet a mediterrán térségben és Afrikában töltik.

Nagy póling

Fokozottan védett, egyben a legnagyobb termetű hazai partimadár. Feltűnően hosszú, lefelé hajló csőrrel. Jellegzetes „pó-li, pó-li” hangját sokszor hallatja, innen ered népi neve - a szélkiáltó. Eurázsia mérsékelt és hideg övi tőzeglápjain és turjánosain fészkel.

Magyarország vizenyős rétjein, turjánvidékein és lápjain szórványosan és csak kis számban költ. Hazai fészkelő állománya csak 20-60 párra tehető.

Fészkét a vizenyős élőhely szárazabb foltjain, főleg száraz fűből építi. Legtöbbször 4 tojást rak, melyeken a két szülő felváltva kotlik 29-30 napig. A fészekhagyó fiókák felszáradásuk után követik szüleiket, 5-6 hetes korukban már röpképesek.

Hosszú és hajlott csőrével képes mélyen az iszapba és a laza talajba nyúlva férgeket és egyéb apró gerinctelen zsákmányállatokat keresgélni. Száraz táplálkozóterületeken ugyan ez a csőr precíziós rovarcsipeszként segíti a táplálkozásban.

Hazai állományának védelme csak jellegzetes költőhelyeinek, a turjánosoknak megőrzésével biztosítható, és ugyanez mondható el Európai populációjáról is, ami csökkenést mutat.

Vonuló. Jelentős, a hazai fészkelő állományt messze meghaladó számban vonul át az Alföldön február és április, valamint augusztus és november között. A telet Európa déli területein, Afrikában és Ázsia déli részén tölti.

Szavazni az MME honlapján lehet.