Drámai helyzet alakult ki Indiában amiatt, hogy az internettel ismerkedő vidéki lakosság nagy része nemcsak, hogy elhiszi a Whatsapp csevegőprogramon terjedő alaptalan pletykákat, de azok miatt hajlamos ki is végezni másokat.
Hivatalos adatok szerint 17 ember lincseltek meg Indiában az elmúlt három hónapban gyermekrabló szervkereskedőkről szóló whatsappos pletykák miatt, de a valós számon sokan jóval magasabbra teszik.
Indiában több mint egymilliárd aktív mobiltelefon-előfizetés van. Az igen gyenge infrastruktúrával bíró, hatalmas országban a lakosság nagy része a mobilján keresztül ismerkedik meg az internettel és a gyors kommunikációval. Ezért is lehet, hogy
az ország a Whatsapp nevű csevegőprogram legnagyobb piaca 200 millió felhasználóval. Csakhogy a nettel először találkozó milliók és tízmilliók nem kis része egyszerűen mindent elhisz, amit elküldenek neki, főleg, ha egy személyes hitelességes sugárzó csetprogramról van szó.
A Whatsappon mostanában egymás után indultak el olyan álhírek, hogy különböző régiókban szervkereskedők vadásznak gyerekekre. Az emberek ezeket ész nélkül továbbították egymásnak, egész helyi közösségeket hergelve fel, így néhol percek, órák alatt lincselésig fajult a helyzet.
A legutóbbi, Tripura tartománybeli eset tökéletesen példázza, miről van szó. A rendőrség megtalálta egy 11 éves fiú holttestét, rajta vágásnyomokat is találtak. Mivel már hónapok óta keringtek - teljesen alaptalan - hírek arról, hogy a régióban gyerekszerv-kereskedők tevékenykednek, itt is azonnal elterjedt, hogy a kisfiúnak kivágták a veséjét. A feldühödött tömeg első körben úgy vezette le a feszültséget, hogy rendőrökre támadtak, hetet megsebesítve. A tartomány kormányzója másnap hiába jelentette be, hogy a boncolás tanúsága szerint a kisfiúnak megvolt minden belső szerve, ezt a hírt nem olyan lelkesen adták tovább a Whatsappon, hiszen nem volt elég vérfagyasztó.
Mivel a kedélyek így nem csillapodtak, a régió vezetése úgy döntött, hogy direkt tájékoztató kampányba kezd, és hangosbeszélős autókat küld népesebb települések piactereire, hogy azok lenyugtassák a kedélyeket. A legutóbbi lincselés áldozata emiatt éppen egy önkormányzat által felbérelt férfi volt, aki egy sofőr és egy kormányhivatalnok társaságában Kalachara város piacterén beszélt, amikor az álhíreket jobban kedvelő tömeg rátámadt, majd téglákkal, kövekkel és törött üvegpalackokkal agyonverte. Az autó két másik utasa túlélte a támadást. A férfit azért alkalmazták a feladatra, mert szép, erős hangja volt.
A téma miatt az indiai kormány - aminek vezető, hindu nacionalista pártja állítólag vastagon sáros a pletykák terjesztésében - , azonnal lépésekre szólította fel a Whatsappot.
Csakhogy a jelenség kezelése valamiféle cenzúrázással még akkor is szinte lehetetlen volna, ha a felek egyetértenének abban, hogy magánemberek netes kommunikációját figyeljék, elemezzék és moderálják, kínai mintára. A Whatsapp ugyanis pont amiatt lett a világ egyik legnépszerűbb csetprogramja, mert az üzeneteket titkosítja, és azokat nem tárolják a cég szerverein. A szolgáltatást azzal reklámozzák, hogy az üzeneteket csakis a küldő és a fogadó tudja elolvasni, rajtuk kívül erre senki, még maga a Whatsapp sem képes.
Indiában különösen attól félnek, hogy az előrejelzések szerint a következő években 300 millió új internetfelhasználó lép be a buliba, és ők még a mostaniaknál is szegényebb, iskolázatlanabb rétegekből fognak kikerülni.
Indiai szakértők szerint a felvilágosítás mellett úgy is javítani lehetne a helyzeten, hogy nem változtatnák meg a Whatsapp lényegét. Többen is olyan irányban keresik a megoldást, hogy ne lehessen csak úgy forwardolni üzeneteket, hanem valamilyen formában jelöljék a továbbítás tényét, illetve visszafejthető legyen, hogy ki volt egy adott, sokszor továbbított üzenet eredeti forrása.
Maga a Whatsapp is errefelé lép, a fejlesztés iránya az, hogy megjelölik a forwardolt üzeneteket. Akad, aki szerint azt is fontos lenne jelölni, hogy az adott üzenet hányszor volt továbbítva, hogy kiszűrhetők legyenek a hirtelen, futótűzként terjedő hírek. Olyan vélemények is elhangoztak, hogy teljesen ki kéne iktatni a továbbítási funkciót, hogy a platformon csakis saját, privát üzeneteket lehessen küldeni.
A megoldást egyelőre csak keresik, a jelenségnek egész biztosan lesznek további ártatlan áldozatai.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.