Úgy kiborult a saját klubjára és akkorát hisztizett az újságban a megalázott Újpest csapatkapitánya, amilyen még nem volt talán a magyar fociban

Litauszki Róbert rutinos nyilatkozó

Már a meccs előtt szivárgó hírekből gyanús volt, hogy valami gáz van az Újpest focicsapatának azeri utazásával, ami elvileg egyébként igazi futballünnep volt a liláknak, hiszen 9 hosszú év után játszhattak nemzetközi tétmeccset. (A meccset végül 3--1-re vesztették el a Nyeftcsi ellen.) Azok a hírek ugyanis arról szóltak, hogy a csapat két idegenlégiósát vízumproblémák miatt eleve nem engedték be Azerbajdzsánba, ráadásul úgy, hogy odarepültek, majd a reptéren megakadtak, így az Újpestnek eleve alig maradt cseréje a meccsre.

De hogy mi állhatott a háttérben, az csak szombaton hajnalban derült ki, amikor a Nemzeti Sport a magyar, sőt a nemzetközi fociban is párját ritkító cikket közölt Litauszki Róbert hátvéddel, a csapat kapitányával. Ritkaság ugyanis, hogy egy csapat aktív, szerződéses játékosa - elnézést a kifejezésért, de végül is focipályán vagyunk - így kutyapicsázza a saját vezetőit.

Litauszki mondanivalójának lényege, hogy az utazásukat a klub olyan amatőr módon szervezte meg, spórolásból, hogy az jelentős részben hozzájárult a megalázó vereséghez. Litauszki kiborulása annyira szórakoztató, hogy innentől kizárólag idézetek következnek. Ezért már itt, előre felhívnám a figyelmet arra, hogy a kikészült hátvéd szerint már a helyi hőmérséklet és páratartalom is a magyar menedzsment hibája! Az összes többi érve ennél azért sokkal erősebbnek tűnik:

  • A klub menedzsmentje – hangsúlyozom, nem Roderick Duchatelet tulajdonosról, hanem az itteni vezetőkről beszélek – hibát hibára halmozott, és csak azzal foglalkozott, hogy minél olcsóbban kihozza ezt az utazást.
  • Szerda hajnalban indultunk, nekem kedd éjszaka szóltak a klubból, hogy valami gond van a vízumommal, amelyet nem intéztek el megfelelően, ezért itthon kell maradnom. (...) Aztán azt mondták, kilencven százalék, hogy nem engednek be az országba, de kockáztassuk meg, induljak el mégis.
  • Olyan harmincfős kisgéppel mentünk, amelynek kétszer le kellett szállnia üzemanyagért, és lényegében az egész napunk elment az utazással, a hajnali indulás után helyi idő szerint este nyolckor érkeztünk meg.
  • Már a stewardessek és a pilóták mondták nekünk, hogy nem tudják, mivel érdemeltük ki ezt a büntetést…
  • Nem kaptunk rendesen enni sem, csak szendvicset.
  • Késve érkeztünk, így nem tudtunk edzeni a meccs előtti napon, nem tudtuk kipróbálni a gyepet és a labdát sem.
  • Éjjel fél kettőre értem a szállodába, nem ettem, nem ittam, és amíg a többiek aludtak, addig tartottam magamnak átmozgató edzést.
  • De én még mindig jobban jártam, mint két afrikai csapattársam, Alassane Diallo és Obinna Nwobodo, akik nem kapták meg a vízumot, és haza kellett utazniuk a meccs reggelén.
  • A mérkőzés napján pedig a szállodai szobánkat el sem tudtuk hagyni még egy sétára sem, mert kilencvenszázalékos páratartalom volt, így többet ártottunk volna magunknak a mozgással. 
  • Talán a kapusunk sem követett volna el olyan hibákat, ha normális körülmények között készülhetünk. Csak szenvedtünk egész meccsen, a testünket kellett megerőszakolni a pályán.

Külön vicces, hogy minderről hogyan számol be a klubhonlap cikke:

A szállással kapcsolatban az első benyomásaink remeknek mondhatók, hisz’ tiszta és szép környezet fogadott minket. A hotel kiváló, olyan helyen vagyunk, ahol adottak a körülmények arra, hogy kipihenjük magunkat és felkészüljünk a nagy napra” - így Nagy Dániel.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.