Összesen hétszer hosszabbították meg három hónappal a rendkívüli állapotot Törökországban, mire július 18-án éjfélkor, szinte pontosan két évvel kihirdetési után véget ér.
Recep Tayyip Erdogan 2016 nyarán azért rendelkezett szükséghelyzetről, mert katonai puccs zajlott az országban, amit az Igazságság és Fejlődés, az AKP pártja szerint Fethullah Gülen, Amerikában élő hitszónok és hívei szerveztek meg Törökországban.
Váratlannak nem mondható, hogy a rendkívüli állapot alig több mint egy héttel azután szűnik meg, hogy beiktatták az elnöki rendszer élén Erdogan elnököt.
Az eredeti oka a szükséghelyzetnek az volt, hogy a kormánynak fel kellett venni a harcot a gülenista terrorsejtekkel szemben. A különleges állapot lehetőséget adott arra, hogy a kormány rendeletek útján kormányozzon, tüntetéseket tiltson be, sajtótermékeket zárasson be, ingatlanokat kutathasson át és foglalhasson le, és korlátlanul ellenőrizhesse a közlekedési útvonalakat.
Az elnöki rendszerben nincs szükség rendkívüli állapotra, mert a fenti jogosultságok többségét az elnök enélkül is gyakorolni tudja.
Az elmúlt két évben az AKP vezette kormány több mint 120 ezer közszolgát bocsátott el, több mint 400 ezer ember ellen indult eljárás, többségüket elzárták, közel egy tizedüket el is ítélték. A török börtönökben több tízezren raboskodnak jelenleg is „gülenizmus” miatt. (Guardian)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.