Hétfőn letette az államfői esküt a június 24-én újraválasztott török elnök, ezzel vége a török parlamentarizmustnak, és mától hatályos a végrehajtó elnöki rendszer Törökországban. Mától nincs miniszterelnöke Törökországnak, a kormányfő minden eddigi hatalma is az államfőre száll. 

A rendszerváltó alkotmánymódosításról tavaly áprilisban döntött népszavazás az országban. A választásokra papíron csak 2019-ben került volna sor, de a megfélemlítéssel és további bebörtönzésekkel kampányoló Erdogan előrehozta a döntést, mert tart a közelgő gazdasági válság következményeitől. 

A ceremónián részt vett többek közt Dimitrij Medvegyev orosz miniszterelnök, Nicolas Maduro venezuelai elnök és Tamim katari emír is. A hírek szerint a magyar miniszterelnök Orbán Viktor is tiszteletét tette Ankarában. 

Az új rendszerben Erdogan kezében összpontosul a végrehajtó hatalom, neki van joga kinevezni és felmenteni a helyetteseit, a minisztereket, sőt a magas beosztású bírókat is, immáron parlamenti felhatalmazás vagy megerősítés nélkül is. 

Az államfőnek lehetőség lesz arra, hogy bármikor feloszlassa a parlamentet, rendeleteken keresztül is kormányozhat, és egymaga kihirdetheti a nemzeti szükségállapotot is. 

Erdogant, aki tizenötéven keresztül vezette miniszterelnökként majd elnökként az országot, június végén 52,5 százalékkal öt évre szavazta újra hatalomba a török nép. (Al-Jazeera)