A török titkosszolgálat működését gyanakvással figyelik az EU-ban, de nélküle nincs biztonság

2016 november 6-án hivatalosan is kezdetét vette az Eufrátesz Dühe fedőnevű, az Iszlám Állam központja, Rakka és tartománya felszabadításáért indított hadművelet. Az amerikai különleges erők által irányított offenzívban főleg a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű, szíriai kurd milícia vett részt, de arab, asszír keresztény és türkmén alegységek is szerepet kaptak. A hadművelet bejelentését megelőzőleg a térségben aktív biztonsági szolgálatok megemelték készültségi szintjüket, és felkészültek a tartományból elmenekülő dzsihádisták szisztematikus kiszűrésére, elfogására. Ebben kulcsszerepet játszott a török titkosszolgálat (Millî İstihbarat Teşkilatı – MIT). Ők nem csupán a szélsőséges dzsihádistákra tekintettek célpontként, hanem a felszabadításában résztvevő kurd milíciákra is.

Körülbelül egy évvel később, az Iszlám Állam megszűnését követően még kaotikusabb lett a biztonság- és katonapolitikai helyzet a térségben. Például egyébként együttműködő titkosszolgálatok egymással szemben álló helyi milíciákat láttak el információkkal, gyakran változtak az alkalmi szövetségek, folytak az ellenérdekelt műveletek. Az Iszlám Állam utáni időszakra készültek a titkosszolgálatok is, mivel a terrorszervezet már csupán utóvéd-gerillaharcra volt képes, azonban jól érzékelhető törekvésük a decentralizáció és az új hátország kiépítése. Az európai hírszerző-közösség lépéshátrányba került a térséget jól ismerő, erős humán, illetve technikai jelzőrendszert működtető török, orosz és amerikai szolgálatokkal szemben.

Európának különösen fontos, hogy a törökökkel kapcsolatos politikai feszültségek (EU-török vízummentesség, emberjogi kérdések, török politikai ellenzék helyzete stb.) ellenére a terrorfelderítési, titkosszolgálati információs csatornák azért nyitva maradjanak. Az Európai Unió első védelmi vonala nem a schengeni, hanem a török-szír határnál kezdődik, az itt zajló események gyakorlatilag egy-két héttel később közvetlenül begyűrűznek az EU-ba, ezért stratégiai fontosságú egy információs előrejelző rendszer felépítése és működtetése a régióban. Ennek érdekében stratégiai együttműködésre van szükség a többszörös tisztogatáson már átesett, és erősen központosított török szolgálat, a MIT és az EU-tagok hírszerzési közössége között. Ez már a különböző tagországokban élő török-kurd kisebbségek miatt sem mindenhol  kézenfekvő.

A soron következő osztrák EU elnökség alatt például nehezen elképzelhető, hogy titkosszolgálati vonalon szorosabb kapcsolat alakuljon ki a MIT és az EU hírszerző-közössége között.

Az osztrák belpolitikai életben, főleg a Kurz-kormány beiktatását követően ismét élesen előkerült a kettős állampolgárság tilalmának kérdése, amely pont az Ausztriában élő, és nem EU területről származó török közösséget érintette leginkább. A hatályos osztrák törvények szerint az állampolgárság megszerzésével párhuzamosan le kell mondania az új állampolgárnak korábbi állampolgárságáról. Ezt azonabn a török közösség jellemzően elmulasztotta megtenni. A belpolitikai indulatokat az váltotta ki, hogy az Ausztriában élő török diaszpóra aktívan részt vállalt Erdogan európai kampányában, így az osztrák pártok belpolitikai témává emelték a Törökország és az EU közötti nézetkülönbségeket. Az osztrák-török helyzet politikai terheltsége miatt most előtérbe kerülhetnek a törökökkel hagyományosan jó kapcsolatokat ápoló országok szolgálatai, így a bolgárok és a magyarok is.

Az EU-ban máshol is egyre gyanakvóbban tekintenek a török titkosszolgálatra. Egyrészt aggodalommal figyelik az egyes tagországokban élő, kurdokat, ellenzéki politikusokat érintő, sokszor agresszív információszerző törekvéseiket, másrészt a török diaszpórák befolyásolási műveleteit, amelyek belpolitikai értelemben is érzékeny területnek számítanak. Ez elsősorban Németországban és Ausztriában jelent napi szintű kihívást az elhárításnak. Ezekben az országokban harcot hirdettek a politikai iszlám térnyerése ellen, és az iszlamisták tevékenysége mögött gyakran a MIT aktív részvételét sejtik.

A 2016-os sikertelen puccs után példátlan méretű tisztogatás történt a török rendvédelmi és katonai szférában. Egyes hírek szerint több tízezer nemzetbiztonsági szakember került ki egyik napról a másikra a rendszerből, ami a hivatalok alaptevékenységet is súlyosan veszélyezteti. Ez a nyugatias felfogású, fiatalabb generációt érintette ez hátrányosan, akik közül sokan végezték tanulmányaikat az EU és az USA katonai, rendvédelmi intézeteiben. Összességében a köztisztviselői karral együtt 100 ezer fölötti már az elbocsátott légió, amely komoly problémát okozhat Erdogannak. A török történelem hagyományai nem azt vetítik előre, hogy az érintett szakembergárda csendesen elfogadja az aktuális politikai vezető döntését, nagyobb a valószínűsége annak, hogy inkább újabb belső hatalmi harcokat indukálnak majd, ami – kiegyezés, rehabilitáció stb. nélkül – akár ismét puccs formájában jelentkezhet.

Ezektől függetlenül a török szolgálatról elmondható, hogy a világ élvonalába tartozik.

A MIT képességét, befolyását jól illusztrálta az Merkel-Erdogán paktum, amelyet követően azonnal és jelentősen csökkent az EU-t érintő migrációs nyomás nem csupán a tengeri, hanem a balkáni útvonalakon is. Ebből viszont az is következik, hogy a MIT, más török rendvédelmi erőkkel közösen, képes kezelni és/vagy befolyásolni a térség migrációs helyzetét, természetesen a török politika elvárásainak megfelelően.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem mindegy hogy például a szír-török határszakaszon milyen a határellenőrzés színvonala, illetve a menekülttáborokban mennyibe kerül egy-egy vízum, vagy belépési/tartózkodási engedély megszerzése. A határ közeli menekülttáborok már elsősorban a MIT vadászterületének számítanak, ahol a potenciális dzsihádisták, szélsőséges személyek elsődleges szűrését már elkezdik.

Ezen a fronton a MIT elvégzi a feladatát, és többnyire hatékonyan szűri ki a térségből elszivárgó szélsőségeseket. Ez a kutató-szűrő tevékenység jól érzékelhető a határátkelőkön, repülőtereken, vasútállomásokon, kikötőkben, menekülttáborokban és egyéb releváns helyeken. A török szolgálat terrorfelderítési képességét jelentősen javítja, hogy mint jellemzően muszlim szolgálat hatékonyabb információs hálózatot működtet a muszlim világban, és hatékonyan ismeri fel a dzsihádista, szélsőséges személyiségjegyeket, a terroristagyanús személyeket.

Fontos kérdés tehát, hogy mi várható a Törökország és az Europai Unio viszonyában a soron következő EU-parlamenti választások után.

Jól érzékelhető, hogy az illegális migráció kezelése kiemelt téma lesz több országban is az európai parlamenti választási kampányban, ezért a hírszerzési közösségnek is állandó hírigénye lesz a térség felé: milyen az aktivitás a különböző migrációs útvonalakon. A politikai szereplők, döntéshozók azt várják majd, hogy a szolgálatok minél pontosabban jelezzék előre a migrációs mozgásokat, ehhez pedig minden feszültség és politkai-erkölcsi fenntartás mellett együtt kell működni a török szolgálatokkal.

A szerző Katrein Ferenc, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt műveleti igazgatója