"Milyen más is lehetett volna a világ, ha Mészáros Lőrincnek már 1954-ben saját sportmárkája lett volna!" - vontam le magamban a következtetést Szöllősi György, Mészáros Lőrinc sportklubjának egykori sajtófőnökének, Mészáros Lőrinc sportlapjának jelenlegi főszerkesztőjének Mészáros Lőrinc újságjában Mészáros Lőrinc sportmárkájáról Mészáros Lőrinc nevének említése nélkül írt jegyzetének elolvasása után. Mészáros, akarom mondani Szollősi a megkapóan egyszerű "A 2Rule-ról" című írásában ugyanis azt fejtegeti, hogy a német válogatott egy "nemzeti" sportmárkának, az Adidasnak köszönhetően győzhette le Bernben az Aranycsapatot.

Ebből pedig egyenesen következik, hogy a "saját, magyar, nemzeti sportmárka" egyfajta létszükséglete, éltető oxigénje a magyar sportnak. De Szöllősi aggasztó jeleket lát, úgy érzi, hogy vannak, akik "megejtően ostoba s persze politikai indíttatású" gyalázkodásba kezdtek a 2Rule ellen. Kész szerencse, hogy három NB1-es csapat, például Mészáros Lőrinc Puskás Akadémiája és Mészáros Lőrinc vejének Haladása már látatlanban leszerződött a márkával, aminek még működő honlapja se volt, ellenben a magyar közszolgálati televízió sportadójának lassan minden munkatársa a kitűzőjében pompázik, de ezt már én teszem hozzá, nem Mészáros Lőrinc lapjának a főszerkesztője.

Ő inkább direkt félreérti a "nemzeti" márkával szemben hangoztatott kritikát, hogy a "magyar termék" Kínában és Törökországban készül, mert szerinte a "legkiválóbb divatcégek is főleg Kínában" gyártatnak. Ugyanitt az is elhangzik, hogy a "nemzeti" sportmárka azért is remek dolog, mert Magyarországon teremt munkahelyeket.