Kedden életbe léptek az Irán elleni amerikai szankciók. Az erről szóló közleményt Donald Trump írta alá. Az amerikai elnök 21 pontban és több alpontban rögzítve sorolta fel az egyes büntetőintézkedéseket, és újra figyelmeztetett: „az iráni rendszer választás előtt áll”. Teherán „vagy változtat fenyegető és destabilizáló magatartásán, és akkor visszatérhet a világgazdaság körforgásába, vagy továbbra is a gazdasági elszigetelődés útját járja". 

A most bevezetett intézkedések tiltják, hogy az iráni kormány amerikai valutát vegyen. Megtiltja, hogy aranyban vagy nemesfémben kereskedjen. Megtiltja az iparban használt grafit, alumínium, acél, szén és szoftverek kereskedelmét. Letiltja az iráni riálban történő kereskedelmet. Nem lehet iráni állampapírokat venni és az autókereskedelmet is letiltja. A novemberben életbe lépő szakaszban a szankciók már az olajipart is érintik. 

Donald Trump megismételte azt is, hogy nyitott a tárgyalásokra Teheránnal egy olyan átfogóbb megállapodás érdekében, amely érintené Irán ártalmas tevékenysége teljes körét, beleértve ballisztikusrakéta-programját és a terrorizmus támogatását.

Hasszan Róháni iráni elnök erre reagálva a szankciók pszichológiai hadviselésnek minősítette a szankciók újraindítását, amivel szerinte ellentétek akarnak szítani az irániak között. AZ iráni elnök  értelmetlennek tartja a tárgyalásokat Washingtonnal, mert bár Teherán a tárgyalások és a diplomácia híve, de ehhez szerinte jóhiszeműség kell. Róháni hangsúlyozta, hogy Teherán nem tárgyal nyomás alatt.

Az Európai Unió korábban ellenezte a szankciók újraindítását, és azt ígérte, megvédi azokat a cégeket, amelyek legálisan üzletelnek az országban. 

 A szankciók bevezetéséről az amerikai elnök még nyár elején döntött, miután május 8-án egyoldalúan felmondta a 2015-ben kidolgozott és 2016 januárjában megkötött többhatalmi atomalkut Iránnal. A megállapodást az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és az Európai Unió írta alá. 

Trump szerint az egyezmény nem volt elég szigorú. Bár az elnök nem vitatta, hogy Irán nem sértette meg a benne foglaltakat, álláspontja szerint az egyezmény nem akadályozza meg abban, hogy nukleáris fegyvert állítson elő. A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szerint Teherán mindig betartotta az egyezményt. (BBC/MTI)