Puccskísérletről és szervezett provokációról is beszélnek a bukaresti összecsapások után

külföld
2018 augusztus 13., 07:55
comments 213

A Romania Libera című kormánypárti román lap szerint amit pénteken láttunk, az egy puccskísérlet része. Már zajlik az államcsíny címmel kommentálták az összecsapásokat, és azt feszegetik, hogy mindez Ukrajnához hasonló káoszhoz vezethet.

Az inkább ellenzéki Aktual24 közben arról ír, hogy az erőszak valójában a kormánypárt saját provokátorai miatt szabadult el: szerintük a focihuligánokat a belügyi titkosszolgálathoz tartozó csendőr elit csapat küldte a Victoria-térre.

photo_camera Fotó: DANIEL MIHAILESCU/AFP

Ami biztos: rég nem tapasztalt brutalitású balhé lett pénteken Bukarestben a külföldön dolgozó románok kormányellenes tüntetéséből. Az pontosan nem világos, hogy ki szervezte a tüntetést, annyit tudni, hogy Facebookon terjedt a híre, és bőven volt miből meríteni: közel négymillió román dolgozik külföldön, jellemzően olyanok, akik otthon nem láttak boldogulási lehetőséget. „Húsz éve élek Nagy-Britanniában. Havonta 6-700 fontot küldök haza a szüleimnek. A segítségem nélkül nem tudnának megélni” - mondta egyikük a Euronews bukaresti tudósítójának. (A vendégmunkások évente összesen ötmilliárd eurót utalnak haza.)

A tüntetők a korrupciós botrányt korrupciós botrányra halmozó, és az igazságszolgáltatásra is egyre inkább rátelepedő kormánypártot, a szociáldemokratákat (PSD) gyalázták („PSD a vörös pestis! Tolvajok!”), a kormány távozását és új választások kiírását követelték, de a forró nyári délután nagy részében így sem látszott, hogy ebből komoly balhé lehet. A kormánypalotánál rendezett tüntetés alapvetően békés volt, egészen addig, amíg meg nem jelent futballhuligánok néhány száz fős csoportja, akik dobálni kezdték a csendőröket. Hogy őket ki küldte, és mit akartak valójában, az nem világos.

photo_camera Fotó: ADRIAN CATU/AFP

A csendőrség elit alakulata viszont nem úgy reagált, hogy kiemelte volna a balhézókat - pedig ők ekkor jól elkülönültek a békésen tüntetőktől. Ehelyett válogatás nélkül kezdték könnygázzal oszlatni az embereket.

Ahogy nőtt a feszültség, egyre többen csatlakoztak a tüntetőkhöz, estére már egyáltalán nem csak a vendégmunkások tüntetéséről volt szó - kimentek azok is, akik az elmúlt időszakban rengeteg hasonló kormányellenes tüntetésen vettek részt. Bukarestben ekkor már több tízezren, egyes becslések szerint akár százezren is tüntettek, de zajlottak tiltakozások közben Nagyszebenben, Kolozsváron, Jászvásáron, Temesváron és Brassóban is.

photo_camera Fotó: ANDREI PUNGOVSCHI/AFP

A tüntetés legbrutálisabb része késő este jött el. A focihuligánok megtámadtak két csendőrt, köztük egy nőt - a békés tüntetőknek kellett megvédenie őket. A csendőrség erre elkezdte kiüríteni a teret, és ekkor már válogatás nélkül verték az embereket. Összesen kétszáz tüntető került kórházba aznap, de összesen négyszáznál is több sérült lehet - volt, aki a könnygáztól lett rosszul, volt, akit könnygázgránát talált el, és voltak, akiket egyszerűen megvertek a rendőrök.

Klaus Iohannis elnök felszólította az ügyészséget, hogy vizsgálja ki a túlkapásokat, az ellenzék a belügyminiszter lemondását követeli. Szombat reggel Marius Militaru, a rendőrség szóvivője azt mondta, Bukarest prefektusta rendelte el a tér kiürítését. Szerinte a biztonsági szervek csak védekeztek, törvényesen jártak el, és nem alkalmaztak túlzott erőszakot.

A Deutsche Welle helyszíni tudósítója szerint ennél világosabb nem is lehet egy kormány politikai csődje. „Az óriási rendőri és csendőri jelenléttel a bukaresti hatóságok meg akarták mutatni a világnak, hogy ki a főnök.”

Szombat és vasárnap este is voltak tüntetések, ahol hasonló összecsapások nem történtek, de még vasárnap is tízezren voltak.

photo_camera Fotó: DANIEL MIHAILESCU/AFP

A háttérben zajló hatalmi harcoknak közben óriási tétje van. A legfontosabb szereplő továbbra is a polgári titkosszolgálat (SRI), Európa legnagyobb titkosszolgálata, akik hatmillió embert hallgattak le az elmúlt években. Szinte biztos, hogy az eljárás alatt álló szociáldemokrata pártelnök, Liviu Dragneára jövője attól függ, milyen felvételeket adnak át az ügyészségnek. Dragneát júniusban 3 és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélték első fokon, hivatali visszaélésre és okirat-hamisításra való felbujtás miatt. Dragnea egy korábbi ítélet miatt nem lehet miniszterelnök, a parlament elnökeként viszont továbbra is irányítja a kabinetet.

A délromán oligarchák (ez Dragnea köre) és a titkosszolgálat között több területen is dúl a harc. Egyrészt azért, hogy ki kezeli majd azt a befeketetési alapot, ami a lényegében a román állami vállalatok vagyonát kezelné. Másrészt a Fekete-tengeri kőolaj-és gáztartalék feletti irányítás a tét - utóbbi ügyet még bonyolultabbá teszi, hogy itt már amerikai és orosz érdekek is megjelennek. És közben ott vannak azok a románok, akiknek egyszerűen tényleg elegük van a gátlástalan lopásból, és abból, hogy nem látnak jövőt az EU egyik legszegényebb és legkorruptabb országában.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.