Inkább a saját telküket adnák oda a püspökladányiak, mint hogy pszichiátriai betegek költözzenek a közelükbe

társadalom
2018 augusztus 14., 02:13
comments 382

A tájékoztatás teljes hiánya, az ismeretlentől való félelem és a pszichiátriai betegekkel szemben érzett előítélek vezettek oda, hogy Püspökladányban helyiek egy jelentős létszámú csoportja szervezkedni kezdett egy új beruházás ellen. Céljuk, hogy megakadályozzák, hogy néhány, jelenleg nagy létszámú intézményben élő, önálló életvitelre legalább részben alkalmas fogyatékos személy, pszichiátriai beteg élhetőbb otthonba, saját házba költözhessen a településen.

  • Magyarország kormánya 2007-ben ratifikálta azt a minden tagállamra nézve kötelező ENSZ-egyezményt, melynek célja a fogyatékossággal élő emberek egyenlő jogainak biztosítása.
  • Ennek nyomán kezdődött meg a kitagolási folyamat, melynek során a fogyatékos embereket és pszichiátriai betegeket a nagy létszámú bentlakásos intézményekből kisebb létszámú, saját otthonra sokkal inkább hasonlító lakóhelyekre költöztetik.
  • Júliusban építkezés kezdődött Püspökladány központi területén, egy állami tulajdonban lévő telken, ahol uniós támogatással két nagyobb lakóház épül, ezekbe költözik majd be a Debreceni Szociális Szolgáltató Központ Bárándi Humán Szolgáltató Otthonának 11, illetve 12 mostani lakója.
  • A cél az, hogy az ellátottak így önállóbb életet élhessenek, jobban integrálódjanak, tehát összességében javuljanak az életkörülményeik. A lakók állandó szakmai felügyelet alatt állnak majd, de mozgásukban nem korlátozzák őket. Napközben a bárándi központban lesznek, ahol nappali foglalkoztatáson vesznek részt.
  • A település lakosait nem tájékoztatták, így gyorsan szárnyra keltek képtelennél képtelenebb pletykák, a püspökladányiak egy része pedig kiakadt, attól félnek, a beköltözők veszélyesek lehetnek gyerekeikre, így tiltakozásba kezdtek. Lakossági nyomásra augusztus 10-én - bőven az építkezés megkezdése után - lakossági fórumot hívtak össze az ügyben.

Az EFOP 2.2.2.-17-2017-00013 kódszámú „Jobb, mint az otthon” – Támogatott lakhatás Hajdú-Bihar megyében című pályázat keretében Szerepen, Bárándon és Püspökladányban tizenöt lakóépület épül fel, továbbá Szerepen megépül egy szolgáltató központ, valamint a meglévő bárándi intézmény épületében felújítás eredményeként, szolgáltató központot hoznak létre - olvasható a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság oldalán. A 2018. március 27-én kelt írásban arról számolnak be, kulturális rendezvényt és tájékoztatást tartottak Püspökladányban a támogatott lakhatás legújabb beruházásairól. Az eseményen a beszámoló szerint sem annyira a helyiek, mint inkább a térség polgármesterei, Bodó Sándor, a helyi fideszes képviselő és az érintett települések civil szervezetei, szociális szolgálatainak munkatársai vettek részt.

A lakosság nagyobb részét azonban egészen az építkezés megkezdéséig senki sem tájékoztatta. 

Pontosabban azután sem, csak miután megindultak a pletykák, és elkezdődött elterjedni a városban, hogy szenvedélybetegek költöznek majd a két új lakóházba. Az aggódó lakosok egy csoportja augusztus elején létrehozott egy Facebook-csoportot, melynek jelenleg több mint ezer tagja van. A szervezkedést itt kezdték meg nem sokkal az építkezés megkezdése után. Bár az első bejegyzésekben még csak arról van szó, hogy az építkezés körülményei nem megfelelőek, nincs kitéve tábla arról, hogy pontosan milyen beruházásról van szó, illetve hogy a munkások számára sem védőfelszerelés, sem a vécézés nem megoldott, az indulatok meglehetősen gyorsan elszabadultak.

„Tiltakozunk, hogy a püspökladányi lakosság megkérdezése, tájékoztatása és beleegyezése nélkül bentlakásos pszichiátriai otthont építsenek a város központjában” - olvasható az egyik bejegyzésben. A csoport tagjai petíciót indítottak az új építmények felhúzása ellen, holott azt sem tudták, pontosan mi is épül ott. 

„ENNEK A BERUHÁZÁSNAK AZ ÁLNEVE: JOBB,MINT OTTHON.gondolnátok, hogy kényszerbetegeknek épül??????????” 

- írta az egyik csoporttag. A pletyka, mely szerint szenvedélybetegek költöznek majd a Bene Gyula utcába, villámgyorsan elterjedt, sokan a gyerekeiket féltették, és azt kezdték követelni, az új építmény ne Püspökladány központjában, hanem valahol messzebb, kevésbé forgalmas, kevésbé lakott területen épüljön fel.

A csoportban megszólaltak olyanok is, akik igyekeztek lehűteni a kedélyeket, vagy csak arra figyelmeztették a csoporttagokat, az, hogy valaki fogyatékos vagy pszichiátriai beteg, nem jelenti azt, hogy bárkire veszélyes lenne. De az egészet már nem lehetett leállítani, egyre hangosabban és egyre mérgesebben követelték a helybéliek, hogy a városvezetés tisztázza, mi történik a Bene Gyula utcában.

A nagy létszámú intézmények felszámolása

Fontos tisztázni: a két ház nem bentlakásos otthon lesz, hanem az ellátottak új otthona, ahol nagyon hasonló körülmények között élhetnek, mint bárki más a saját otthonában. A kitagolás vagy intézménytelenítés célja az, hogy felszámolják azokat a gyakran lealacsonyító, dehumanizáló körülményeket, melyek az intézményesített ellátással járnak. A nagy létszámú, bentlakásos otthonok idejétmúltak, és egész Európában felszámolják azokat. Magyarországon az intézményi férőhelyek kiváltására 2023-ig több mint 85 milliárd forintot szánnak, ez a pénz nagyrészt az EU-tól érkezik, és a cél az, hogy 2036-ig mind a 21 ezer bentlakásos otthonban élő fogyatékos ember kiköltözhessen a nagy létszámú intézményekből. De magával a folyamattal máris rengeteg probléma van. Korábban részletesen írtunk arról, hogy az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Szövetsége (ÉFOÉSZ) tiltakozik a program ellen, sőt leállítását követeli, mert a mostani gyakorlat nagyon sokszor nem segít az ellátottakon, ugyanis ahelyett, hogy az eddig elszigeteltségüket számolnál fel, inkább ugyanolyan elhagyatott helyeken építenek számukra kisebb létszámú otthonokat, mint amilyeneken eddig laktak. Nem ritka, hogy mocsár vagy szennyvíztelep mellett épülnek fel ezek az új házak, lakások.

A püspökladányi esetben más a helyzet: itt éppen hogy a város központjába költöztetnék őket, ami valóban segíthetné integrációjukat. Csakhogy ebben a konkrét esetben is ugyanaz történt, ami ellen az ÉFOÉSZ szintén felemelte a hangját: a lakosságot annak ellenére sem tájékoztatják megfelelően, hogy ezt jogszabály írja elő. Legalább egy érzékenyítést kellene tartani a helyieknek, ahol elmagyarázzák, kik, mikor, honnan, miért költöznek a közelükbe, mennyiben mások, mint ők, és kell-e tartaniuk tőlük.

A püspökladányi esetben a hivatalok vezetői és a városvezetés állítja, a helybélieknek az építkezés megkezdése előtt kétszer is volt lehetőségük tájékozódni, de nagyon úgy néz ki, hogy ez abban a formában, ahogy azt előírják, nem valósult meg. Dr. Verdó György, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltségének igazgatója az augusztus 10-ei lakossági fórumon azzal kezdte, igenis volt már korábban is fórum, mégpedig egyszer még tavaly áprilisban. A valóságban ezt az eseményt sehol máshol nem hirdették meg, mint az önkormányzat honlapján, és a polgármesteri hivatal házasságkötő termében rendezték meg, ami mindössze 50 fő befogadására alkalmas. Szintén tájékoztatásnak hívta Verdó a telkek tavaly júniusi bejárását, melyen részt vettek az EMMI és a Polgármesteri Hivatal résztvevői. A fentebb már említett, Nyitni-kék elnevezésű, 2018. március 13-én tartott rendezvényt is tájékoztatásnak nevezte, ami önmagában is túlzás, de érzékenyítésnek biztosan egyik esemény sem nevezhető. 

A helyzeten nem segít, hogy a város éppen megszabadulni igyekszik a polgármesterétől, Dombi Imrénétől, aki már a Fidesznek is annyira kínos, hogy az ellenzékkel összefogva próbálnak megszabadulni tőle. A képviselő-testület néhány tagja azonban reagált a lakossági megkeresésekre, és néhány napja rögtönzött tájékoztatót tartottak számukra. A helyzet ekkor már nagyon kaotikus volt, melynek eredményeképpen végül csak összehívtak egy lakossági fórumot: igaz, hétköznapra, munkaidőben, a legnagyobb hőségben 13 órára, egy légkondicionális nélküli terembe.

A fórumon meglehetősen paprikás volt a hangulat, itt a lakosok főleg az alábbiakat kérték számon:

  • Miért nem kaptak időben megfelelő tájékoztatást a beruházásról?
  • Miért nem került ki tábla az építkezésen a beruházás részleteiről?
  • Miért őket tartják kirekesztőnek, amikor semmiféle tájékoztatást nem kaptak arról, kik költöznek a két új házba?
  • Miért a központban építik meg a házakat?
link Forrás

A kérdésekre főleg  Dr. Verdó György válaszolt, aki láthatóan kihagyta az utolsó ziccert, hogy elnyerje a lakosság bizalmát, de a projekt többi, a fórumon részt vevő szereplője sem tudta megnyugtatni őket. Amikor azt kérték számon, miért a városközpontban, óvodához, közösségi terekhez közel épülnek a házak, a válasz az volt, hogy mivel a telek állami tulajdonban van, ez volt a legkézenfekvőbb. Mire a részt vevők jelezték, több vállalkozó is jelezte már, hogy szívesen felajánlja inkább saját telkét egy a központtól távolabb eső területen. A helybéliek közül többen azt is kifogásolták, miért nyílik majd a forgalmas utcára a ház ajtaja, és miért nincsen kerítés (sic!), mire az illetékesek ahelyett, hogy elmagyarázták volna, miért nem kéne félniük, azzal feleltek, a másik, hátsó, kevésbé forgalmas utca felé is lesz ajtó. Az egyik felszólaló, egy helyi vállalkozó hozzátette: 

Ne mondják meg nekünk, kikkel akarunk együtt élni.

Ahogy a szilvásváradi kitagolási esetben, úgy itt is felajánlották a lakosoknak, hogy látogassák meg későbbi szomszédaikat a bentlakásos intézetben, hogy lássák, hogy élnek, és hogy nem kell tőlük tartaniuk, de ezt a hallgatóság nagyobb része kissé megkésettnek érezte. És azt is, hogy itt hangzott el először, az EU-s előírások alapján teljesen kizárt lenne, hogy a városközpontba költöztethetnének gyógyuló szenvedélybetegeket.

Arról, hogy a tiltakozóknak milyen elképzeléseik vannak a beköltözőkről, és mennyire lett volna indokolt a megfelelő tájékoztatás és érzékenyítés, alább látható néhány részlet.

link Forrás
link Forrás
link Forrás

A tiltakozók valószínűleg nem fognak sikerrel járni, az eljárást jogszerűnek lehet tekinteni annak ellenére is, hogy az érzékenyítés elmaradt, és hogy lehetséges, hogy az építkezésen is voltak szabálytalanságok. A beruházásra a közbeszerzést egyébként az a Halász János-közeli, takarító vállalkozásként indult Tömb 2002 Kft. kapta, ami 2010 óta szinte versenytárs nélkül, sorra nyeri meg a térségben a közbeszerzéseket.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.