A cseh elnök akkora barátja Moszkvának, hogy Prága 1968-as szovjet lerohanásának 50. évfordulóján nem mond beszédet

Fotó: Alekszej Vitvickij/Szputnyik

Milos Zeman, az idén újraválasztott cseh elnök, akinek már a beiktatási beszéde is botrányba fulladt, Csehszlovákia 1968. augusztus 21-i szovjet lerohanásának 50. évfordulója alkalmából azzal borzolja a kedélyeket, hogy – az egyébként Moszkva nagy nyugati barátjának számító államfő – inkább nem is mond beszédet. Helyette Andrej Kiska szlovák elnök beszédét adja le a cseh közszolgálati tévé.

A szovjet csapatok mellett egyébként lengyel, bolgár és magyar katonák is részt vettek Prága lerohanásában, amivel Magyarország különösen megszívatta magát: romlott a nemzetközi megítélése, és a korrekt nemzetiségpolitikát hirdető, reformer Alexander Dubček eltávolítása után a magyarellenes Gustáv Husákot helyezték Csehszlovákia élére. 1989. december 4-én a Varsói Szerződés 6 tagállama (Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió) nyilatkozatban ítélte el az 1968-as csehszlovákiai beavatkozást, a szovjet kormány pedig külön állásfoglalásban határolta el magát az akkori moszkvai vezetés hibásnak minősített döntésétől. (CT24)