A cseh elnök akkora barátja Moszkvának, hogy Prága 1968-as szovjet lerohanásának 50. évfordulóján nem mond beszédet

külföld
2018 augusztus 20., 16:01
Milos Zeman 2018. július 11-én egy brüsszeli NATO-csúcstalálkozón.
photo_camera Fotó: Alekszej Vitvickij/Szputnyik

Milos Zeman, az idén újraválasztott cseh elnök, akinek már a beiktatási beszéde is botrányba fulladt, Csehszlovákia 1968. augusztus 21-i szovjet lerohanásának 50. évfordulója alkalmából azzal borzolja a kedélyeket, hogy – az egyébként Moszkva nagy nyugati barátjának számító államfő – inkább nem is mond beszédet. Helyette Andrej Kiska szlovák elnök beszédét adja le a cseh közszolgálati tévé.

A szovjet csapatok mellett egyébként lengyel, bolgár és magyar katonák is részt vettek Prága lerohanásában, amivel Magyarország különösen megszívatta magát: romlott a nemzetközi megítélése, és a korrekt nemzetiségpolitikát hirdető, reformer Alexander Dubček eltávolítása után a magyarellenes Gustáv Husákot helyezték Csehszlovákia élére. 1989. december 4-én a Varsói Szerződés 6 tagállama (Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió) nyilatkozatban ítélte el az 1968-as csehszlovákiai beavatkozást, a szovjet kormány pedig külön állásfoglalásban határolta el magát az akkori moszkvai vezetés hibásnak minősített döntésétől. (CT24)

Kiemelt videóink

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.