A múlt hét után ott folytatjuk, ahol abbahagytuk - csakúgy, mint Mesut Özil. Jöjjön a review, melyen a hét meccse természetesen a Chelsea és Arsenal közötti londoni derbi volt, de jön a hét lúzere, a hét képe és érdekes statisztikák is megtörik majd az összefoglaló videók és gifek okozta multimédiás élményt. Ez történt a #besztlíg második körében.

A hét meccse (Chelsea - Arsenal 3-2)

A Chelsea változatlan kezdővel állt fel az előző heti, Hudersfieldet legyaluló csapathoz képest, Emery viszont Ramsey-t Iwobira cserélte, ezzel is a széljátékot erősítve.

Hasonló felfogásban lépett pályára a két csapat, ez a játék két fő elemében mutatkozott meg:

1. labdakihozatal kis passzokkal, akár a saját tizenhatoson belülről is,
   
2. ennek megakadályozása magasra feltolt védővonallal.

A kivitelezésben már ennél nagyobb különbségek voltak felfedezhetők.

Egyrészről a Chelsea labdabirtoklása pont egy Jorginhoval állt magasabb szinten mint az Arsenalé. A brazil-olasz nyári szerzemény volt a legaktívabb a pályán lévők közül: ő passzolta a legtöbbet (99), mindezt hihetetlen magas hatékonysággal (92%). Bár ezeknek a passzoknak igen nagy része alig volt több 3-4 méternél, mégis döntő fontosságuk volt, hiszen ezek segítségével lépegetett előre Sarri csapata.

A Jorginho-Rüdiger-Luiz háromszögből legalább az egyik csúcs (általában Jorginho) mindig üresen maradt, így sok ideje maradt a labdával - ahogy az a lenti képen is látszik.

Az Arsenal labdával töltött periódusai már kevésbé voltak hatékonyak. A Chelsea letámadott, ez tény, viszont ugyanúgy akadtak rések a pajzson, amiket ki használhatott volna a vendég csapat. Azonban sem Guendouzi, sem Xhaka nem sorolható a legjobbak közé a tempó diktálásában,

Özilék pedig ott folytatták, ahol abbahagyták, a német ismét nem tudott maradandót alkotni

- a meccs nagy részében megjátszhatatlan volt.

Pedro góljánál, a fent említett Jorginho-által kínált lehetőség valósult meg. Egy előrepassz után Willian lekészítette neki a labdát, ő pedig Alonso elé tette azt, aki óriási lendülettel támadta a megüresedett területet és hagyta maga mögött Mkhitaryan-t, végül a meglepően üresen maradt Pedro könnyen befejezte a támadást.

Morata góljánál még inkább lehetett hibáztatni Mustafiékat: a lehető legmagasabbra tolták a védővonalat, így óriási terület maradt mögöttük, miközben a presszing sem volt elég hatékony. Így Azpilicuetának volt ideje beívelni a labdát Morata elé, akit nem mondanánk szélvészgyorsnak, mégis simán otthagyta az Ágyúsok belső duóját.

Persze Sarri csapatának védekezése is hagyott maga után kívánni valót. Először Aubameyang, utána pedig Mkhitaryan rontott ziccert a kapuval szemben, míg harmadjára hasonló szituációból Iwobi már nem rontott. Az észak-londoniak első gólja pedig Kepa számlájára írható: a világ legdrágább kapusa meglehetősen bizonytalan volt Mkhitaryan lövésénél.

A második félidőben is megmaradt a Chelsea-fölény. Emery behozta Torreirát Xhaka helyére, így kicsit többet lehetett az ágyúsoknál a labda, de nem voltak túl veszélyes támadásaik.

Sarri változtatásai már jobban ültek: Kovacic érkezett Barkley helyére, így Jorginho mellett volt még egy mélységi irányító, aki hasonlóan jól töri fel az ellenfél védekezésének vonalait. Hazard is beszállt és hozta a tőle elvárt játékot és végül ő készítette elő Alonso három pontot érő gólját. A spanyol nagyszerűen játszott és bár a tavalyi szezonhoz képest egy sorral hátrébb szorult, ez sem akadályozza abban, hogy előretöréseivel gólokat és gólpasszokat termeljen.

Összességében az eredmény is jól mutatja, hogy a Chelsea áll magasabb szinten a szezon kezdetén annak ellenére, hogy Sarrinak is bőven van még mit dolgoznia a csapatán. Az mindenesetre nagy fegyvertény, hogy még ilyen félkészen is be tudták húzni ezt a rangadót. Emery pedig kettőből semmire áll és az Arsenalnak komoly gondjaik lehetnek még a hasonló rangadókon a továbbiakban is, ha nem szervezi meg jobban a védekezését és a kulcsemberek továbbra is ennyire indiszponáltak lesznek az ellenfél kapuja előtt...

A hét képe

David Silva nyom egy puszit koraszülött kisfia, Mateo homlokára a Huddersfield elleni (6-1) találkozó előtt. A trónörökös a 25. hétre érkezett, és csodával határos módon maradt életben - a papa pedig nem egy mérkőzést hagyott ki a tavalyi karácsonyi időszakban, hogy vele lehessen a nehéz hónapokban. A képnek megfelelően a City délutánja is gyerekjáték volt: Aguero triplája, Gabriel Jesus találata és egy öngól mellett maga a képen látható Silva is betalált, hogy egy igazán érzelmest délutánt zárjon le stílszerűen.

A hét statisztikái

• Danny Ings legutóbbi három gólja a Premier League-ben három különböző menedzser irányítása alatt - Brendan Rodgers, Jürgen Klopp, Mark Hughes - született. Bizonyítási vágy.
  
• Harry Kane 15 gólnélküli meccs után először volt képes bevenni az ellenfelek kapuját augusztusban. Nyári szünet vége.

A hét lúzere

A brazil Kenedy, aki miután egyetlen passzt sem volt képes csapattárshoz eljuttatni a Cardiff City elleni (0-0) szombat kora délutáni derbi első félidejében (ilyen bravúr legutoljára Nikola Kalinicnek sikerült 8 éve a Birminghamben),

a 95. percben meccset eldöntő tizenegyest rontott.

A hab a tortán pedig, hogy egy alattomos első félidős rúgásért még el is tilthatják utólag (lásd lejjebb).

link Forrás

A hét gólja

Callum Wilsoné, akit nem nagyon érdekelt, hogy egyedül van az ellenfél térfelén öt (!) West Ham-védővel meg Lukasz Fabianski kapussal - simán átgyalogolt rajtuk, majd elindította a hazaiakat a lejtőn. A Kalapácsosok ezzel több meccset veszítettek el az új, Olimpiai Stadionban, mint amennyit nyertek. Költözés - rosszul csinálod.

link Forrás

A hét bírói hibája

Craig Pawsont már ebben a posztban is dicsértük eleget, adjuk meg most is neki egészen nyugodtan, ami jár. Az, hogy valaki ezt a lenti rúgást három méterről

• nem látja/nem akarja látni és
• nem szankcionálja

az menjen csak egészen nyugodtan a vakok intézetébe kisegítőnek a konyhára, de ne a Premier League-be játékvezetőnek. Szégyen.

link Forrás

A hét legbalszerencsésebb embere

Matt Doherty a Wolverhamptonból, aki miután egy gyönyörű, Miroslav Klosét is megszégyenítő fejessel juttatta vezetéshez Leicester City-t (2-0), a 69. percben olyan komoly sérülést szedett össze, hogy le is kellett cserélni. Ja, azt még nem mondtam, hogy ezen felül 3 (három!) kapufát is rúgott a csapata? Akkor most mondom.

link Forrás

A hét durcás menedzsere

Na, ki más que un is lehetne, mint a jó öreg José, aki ezzel a nyilatkozattal vétette magát észre, a Brighton & Hove Albion elleni 3-2-es égés után:

"A tavalyi szezonban, amikor kritikus voltam a saját csapatommal de egyúttal veletek (újságírókkal - a szerk.) is nyíltan megvitattam a teljesítményünket, akkor ti voltatok azok, akik keményen kritizáltak engem azzal, hogy a csapatom ellen, a játékosaim ellen fordultatok. Úgyhogy ebben a szezonban én inkább mindig boldogan fogok beszélni, amikor a játékosaim jól teljesítenek, de nem szólok majd semmit, amikor rosszul mennek a dolgaink."

És hogy mi lehet a United bajainak és fejetlen védekezésének legfőbb forrása?

link Forrás