Svéd nagykövet: Örülök, hogy hozzánk sokan akarnak jönni, és nem elmennek az emberek
2018 augusztus 16., 05:01
Finn nagykövet: Nehéz elhinni, hogy van valamiféle titkos terv Európa iszlamizációjára
- Petri Tuomi-Nikula Finnország budapesti nagykövete szerint Európa csak akkor képes érvényesíteni az érdekeit, ha az országok együttműködnek egymással, úgyhogy nagyon veszélyesnek tartja a széthúzást gerjesztő erőket.
- Szerinte senki se akarja lecserélni Európa népességét.
- Finnországban jól sikerült a bevándorlók integrációja, úgyhogy nem ez az ottani belpolitika fő témája. Ha előkerül, akkor inkább arról megy a vita, hogy baj-e, hogy valakit kiutasítottak.
Ezek az utolsó napjai diplomataként, hamarosan nyugdíjba vonul. Sok minden változott Európában azóta, hogy elkezdte a külügyi szolgálatot. Merre megy a világ? Van valami sommás összefoglalója erről?
Valóban, ezek az utolsó napjaim Magyarországon, augusztus végén lejár a szolgálati időm, és visszatérek Helsinkibe, és hamarosan nyugdíjba megyek. De egy kutatóintézetnél az elmúlt 43 év tapasztalatait azután is kamatoztathatom.
Először újságíró voltam, aztán megfordultam az üzleti életben is, de a legtöbb időt diplomataként töltöttem el. Az utóbbi években nagykövetként, előbb Rómában, és közel három évig itt, Budapesten. 1975 óta figyelem tehát különböző pozíciókból az európai fejleményeket. Hatalmas volt a fejlődés ezalatt, elsősorban Európa egyesülése miatt. Rendkívüli és nagyszerű fejlemény volt, amikor a világháború után szétszakadt kontinens egyesült. A legfrissebb fejlemény viszont az, hogy ismét vannak erők, amelyek bomlasztani kívánják Európa egységét, a Brexit ennek a legerősebb példája. De azt is érdekes megfigyelni, hogy miközben a britek a kilépésre készülnek, vannak országok, amelyek a csatlakozási szándékukat most fejezik ki.
Történészként hiszek az értékekben. Minden a kultúrán és az értékeken alapszik. Csak együttesen lehetünk sikeresek a versenyben Kínával, az USA-val és Indiával szemben. Az EU a világ legnagyobb gazdasági hatalma, és csak együtt vagyunk képesek befolyásolni a dolgokat. Úgyhogy nem értem, hogy miért alakultak ki ezek az új törekvések az európai összefogás aláásására.
Talán még ennél is fontosabb, hogy képesek legyünk együttműködni a versenytársakkal a globális problémák megoldásán. Az egész emberiség megmaradása szempontjából ezek közül az legfontosabb a klímaváltozás. Mostanság mégis az önzőség politikájának van egy felívelő korszaka, úgyhogy minden okunk megvan az aggodalomra.
Azt mondta, hogy a közös értékek a legfontosabb alapjai a sikernek. Végső soron ezt mondja a magyar kormányfő is, és e közös értékek alatt a kereszténységet, a hagyományos kultúrát érti, amit a bevándorlók veszélyeztetnek leginkább. És a legnagyobb veszélyt szerinte az jelenti, hogy az Európai Bizottság ki akarja cserélni Európa lakosságát. Ön is ezekre a problémákra gondolt, amikor a közös értékeket féltette az imént?
Fontos a nyitott párbeszéd. A politikai korrektség nem lehet ennek akadálya. Ennek a párbeszédnek a legfőbb fóruma a szabad, gazdaságilag erős és a kormánytól független média. A kormánynak, a politikai pártoknak, más érdekcsoportoknak és a civil szervezeteknek pedig információt kell biztosítaniuk ehhez a párbeszédhez.
Azt gondolom, hogy nagyon nehéz elhinni azt a vélekedést, hogy van valamiféle titkos terv Európa iszlamizációjára, vagy a népesség lecserélésére. Eddig soha nem láttam erre utaló bizonyítékot.
A civil szervezetek rendkívül fontosak, nem csak Európában, hanem mindenütt. Éppen ezért aggodalommal figyeljük az új magyar törvényeket, amelyek e szervezeteket érintik.
Arról beszélt, hogy látta a szétszakított Európát egyesülni. A régiónkban valóban sok ország lett diktatúrából többpárti demokrácia. Ugyanakkor az utóbbi néhány évben ez a trend megfordult, és a jogállamiság rendszere a régió több országában is meggyengült. Van, aki összeköti ezt a folyamatot az EU-tól érkező hatalmas támogatási pénzekkel, és azt mondja, hogy például Magyarországon ez a rengeteg pénz tette lehetővé a politikai elitnek az antidemokratikus fordulatot. Sikertörténetnek látja így is az EU bővítését? Ha lesznek még új tagok, őket más feltételekkel kellene felvenni?
A bővítés a régi és az új tagállamok számára is számos haszonnal járt. Persze semmi sem tökéletes, és az EU is követett el hibákat, a bővítéskor is. Talán jobb lett volna, ha kezdettől van egy jobb ellenőrzési rendszer, ahelyett, hogy megbízunk a tagállamok működési kultúrájában. Ebben az ügyben az unió naiv volt.
De ez nem csak Magyarországra vonatkozik, mert korrupció mindenütt van, ahol pénz van. Mindig lesznek emberek, akik visszaélnek a rendszerrel. Ismétlem: a szabad és független média a legjobb házőrzőkutya a hatalommal szemben, a hétköznapi emberek támasza. A demokrácia nem működhet nélküle.
Magyarországon a sajtó megfelelően működik?
Az egész iparág bajban van, mindenütt. A Transparency International vagy más szervezetek felmérései szerint a a sajtószabadság helyzete Magyarországon évek óta gyengül. Ez aggodalommal tölt el.
Magyarország körül kialakult egy vita arról is, hogy a demokrácia milyen lehet. Orbán Viktor arról beszélt idén nyáron, hogy a kereszténydemokrácia nem lehet liberális, míg Angela Merkel 2015-ben éppen Budapesten azt mondta, hogy nem ismer olyan demokráciát, ami nem liberális természetű. Fontos ez a címkézés, van ennek a vitának igazi tétje, vagy ez csak játék a szavakkal?
A szovjetek új jelentéssel ruházták fel a demokrácia szót. Népi demokráciának nevezték azt a rendszerüket, aminek semmi köze sem volt a demokráciához. Teljesen egyetértek Merkellel abban, hogy a demokrácia természetét tekintve mindig liberális.
Finnország és Magyarország hasonlítanak abban, hogy mindkét ország az EU keleti oldalán, Oroszország közelében van, mindkét ország történelmében fontos kérdés volt mindig is az orosz befolyás, és mindkét országban épül egy új orosz atomerőmű. Lát hasonlóságokat abban, ahogy a finn és a magyar kormány kezeli az orosz kérdést?
Az EU-orosz kapcsolatok meggyengüléséért nem magunkat kell okolnunk, Oroszország akart más utat választani. Mindenki tudja azonban, hogy szükségünk van egymásra. A globalizált világban Oroszország nem képes egyedül fejleszteni gazdaságát és társadalmát, legalább annyira szüksége van Európára, mint amennyire Európának is szüksége van Oroszországra. Ennek az egymásra utaltságnak fontos része az energetikai együttműködés. Az oroszok legalább annyira függenek az európai vevőiktől, mint az európaiak az orosz energiahordozóktól.
Az atomerőművek esetében érdekes együttállás, hogy Pakson és Hanhikivin nagyon hasonló erőmű épül, ugyanolyan típusú, és ugyanaz a cég a gyártó is. A fő különbség az, hogy a finn beruházás nem állami megrendelésre indult, hanem magánvállalat az építtető; és nem orosz hitelből épül.
Ezekben a beruházásokban sok lehetőséget látok az együttműködésre mindkét ország ipara számára. Nagyon jó lenne, ha finn és magyar vállalatok közösen vennének részt harmadik országok nukleáris beruházásaiban is.
Finnországban a STUK nevű hivatal biztonsági aggályai miatt késik az építkezés. Van együttműködés az illetékes magyar hatósággal, az OAH-val? Ismerik a magyarok a finn aggályokat?
A STUK a világ legszigorúbb nukleáris hatósága, ha valamit ők jóváhagynak, akkor az tényleg biztonságos lesz. Úgy tudom, hogy jó az együttműködésük a magyar OAH-val.
2015 szeptemberében az EU-s belügyminiszterek tanácsa elfogadott egy kötelező kvótát, ami alapján a tagállamoknak át kellett venni megadott számú menekültet Olaszországtól és Görögországtól. A szavazáskor a magyar kormány képviselője nemmel szavazott, a finné pedig tartózkodott. A következő években a finn kormány tartotta magát a határozathoz, és hiába nem szavazták meg, befogadták a 2000 menekültet, akik rájuk jutottak. Miért?
Alapvetően nem a befogadással volt bajunk, azzal egyetértettünk és továbbra is egyetértünk. Az elv nem tetszett, ahogy a menekülteket elosztják az unió országaiban. Szerintünk ennek önkéntesnek kellene lennie.
A migráció, a határvédelem fontos kérdés a finn belpolitikában?
A migráció régóta nem központi politikai téma. 2019 tavaszán parlamenti választások lesznek, a választások közeledtével más ügyek uralják a közéletet. Talán azért is, mert a bevándorlók integrációja viszonylag jól ment Finnországban. A visszautasított menedékkérők több problémát okoznak, a témáról élénk vita folyik. Egyedi esetekben nehéz méltányos megoldást találni.
Világos, hogy az Európai Uniónak biztosítania kell saját határait, és tudnia kell, kik élnek a területén. Egyúttal tartani kell magunkat nemzetközi kötelezettségeinkhez is.
Jövő tavasszal EP-választások lesznek. Elképzelhetőnek tartja, hogy alapjaiban megváltozzanak az erőviszonyok, és az integrációt elutasító pártok kerüljenek többségbe?
A pártcsoportokon belül lehetnek hangsúly-eltolódások, amik a migrációról szóló vitát tükrözik. Azt azonban nem hiszem, hogy az erőviszonyok jelentősen megváltoznak.
(Svédország nagykövete is adott interjút a 444-nek, azt itt olvashatja el.)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.