„Az intézmény igazgatója arról tájékoztatott, hogy JELENLEG nincsen éheztetett menedékkérő, megfogalmazása szerint azonban korábban valóban voltak olyanok, akik néhány napig nem kaptak élelmet, de »nekik voltak tartalékaik«. Elmondása szerint hírekben szereplő afgán nő néhány étkezés kihagyása után újra kap élelmet. Viszont azt elismerte, hogy a törvény szerint RÖVIDESEN SOKAN LESZNEK ellátás (étkezés) nélkül hagyott menekültek a tábor területén”

- ezt írta tegnap este Facebook oldalára Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. Hadházy a Dél-Alföldön szervezte az aláírásgyűjtést az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért, amikor megjelentek az első hírek arról, hogy a magyar-szerb határon lévő tranzitzónában a magyar hatóságok nem adnak enni azoknak az embereknek, akinek a menedékkérelmét első fokon elutasították. Azt írta

„vettem zsemlét és délután bementem a tranzitzónába is - képviselőként kb negyed órás tanácskozás után beengedtek, további negyed óra múlva a tábor igazgatója is megérkezett, addig a személyzet udvariasan körülvezetett, de a kérdéseimre nem válaszolhatott.”

A képviselő leírta, hogy működik a rendszer, és hogy szerinte miért próbálja az éheztetéssel rávenni a magyar állam a tranzitzónában lévő embereket, hogy menjek vissza Szerbiába.

Hadházy írása szerint az eljárásnak leegyszerűsítve három szakasza van.

• Megérkezik valaki a tranzitzónába, beadja a menekültkérelmét, amit a magyar hatóságok formailag ugyan elbírálnak, de gyakorlatilag szinte automatikusan elutasítanak. Azért utasítják el a kérelmeket, mert a törvény szerint Szerbia, ahonnan Magyarországra lépnek biztonságos ország, biztonságos országból pedig nem jöhet Magyarországra menekült. Az első elutasítás után három nap van fellebbezni, amíg a külföldi újra, másodfokra be nem adja a papírját, addig nem kap enni.
  
• Miután lement az első menekültügyi eljárás (az első fok és a fellebbezés), és a kérelmet mindkét alkalommal elutasították, akkor következik egy idegenrendészeti eljárás a külföldi kitoloncolásáról. Ekkor megint nem kap enni a magyar államtól (mint az első fokú döntés és a fellebbezés beadása között), ha nem bírja az éhséget, akkor önként kell visszamennie Szerbiába. Ennek nagyon nagy jelentősége van, mert a kitoloncolás egy rendezett, hivatalos eljárás Magyarország és Szerbia között, de Szerbia ilyenkor jellemzően nem hajlandó visszavenni a már a magyar tranzitzónában lévő embereket.
  
• Ekkor egy újabb, alaposabb menekültügyi eljárás kezdődik, ahol már valóban megvizsgálják a kérelmet, és nem utasíthatják el automatikusan azzal, hogy Szerbia biztonságos ország, hiszen a szerbek egyszer már nem vették vissza a külföldit. Ebben az eljárásban már jobb az emberek esélye rá, hogy valamilyen védett, menekült vagy oltalmazott státuszt kapjanak Magyarországon.
  

Ha az eljárások során az éheztetéssel bármikor rá tudják venni az embereket, hogy maguktól hagyják el a tranzitzónát, akkor nincs is esély rá, hogy végül a szerbek elutasítása miatt be kell fogadni külföldieket Magyarországra. Aki az eljárás során bármikor „önként” elhagyja a tranzitzónát, az évekre elveszíti a lehetőséget, hogy legálisan az EU területére lépjen.

Hadházy szerint

„a hecckampány olyan jól sikerült, hogy most már emberek éheztetése is belefér, az erről szóló hírek nyilván sok mindenkiben még pozitív érzéseket is keltenek majd, mondván, »legalább eltakarodnak«.”

A posztja végén azt írja, hogy 250 férőhelyes tranzitzónában 68 ember van jelenleg, és hogy maga a tranzitzóna kinézetre „egy viszonylag jó minőségű börtön képét nyújtja”.

„Ezért a látogatásomért a következő napokban az eddigi mocskos rágalmazó jelzők - szomszédgyilkos, zöldbáró, luxuséletű, Simicska-bérenc - mellé persze megkapom majd a »bevándorlást támogató politikus« címet is. Mégis azt javaslom mindenkinek: ne féljen a kormánypropagandától. Ez az éheztetés: gyalázat.”

UPDATE 11:37

A Kormányzati Tájékoztatási Központ a cikkel kapcsolatban emailben azt írta:

A Helsinki Bizottság nyilatkozata nem más, mint a Soros-szervezetek újabb hazugsága, lejárató akciója.