Tóth Vera leteremtette a Magyar Idők legfőbb kultúrharcosát, amiért belekeverte ebbe az egész agymenésbe

Szakács Árpád, a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mediaworks munkatársa hetek óta írogatja cikkeit a kormány és a Fidesz suliújságjába, a Magyar Időkbe arról, hogy Magyarországon balliberális kulturális diktatúra van, és a kormánnyal szimpatizáló művészek nem tudnak érvényesülni, pedig Szakács szerint ők rengeteg vannak és nagyon tehetségesek, csak hát teret nem kapnak, mert a szakma olyan középszerű jöttmenteket istenít, mint mondjuk Esterházy Péter vagy Parti Nagy Lajos.

Szakács szombat reggel megjelenő írásában a magyar könnyűzenét vette górcső alá, és megállapította, hogy kormánybarát énekesek számait nem játsszák, kormányellenes művészekét meg igen. Az nem zavarta, hogy mára a magyar rádiók többsége Andy Vajna kezében van vagy az államéban.

Szakács kormánypárti zenészek közt Vastag Csabát és Tóth Verát említette, kormányellenesekként pedig Fluort vagy a 30Y-t (na meg a Kelemen Kabátbant és a Punnany Massifot, de ez a besorolás már tényleg csak Szakácsot minősíti).

Tóth Vera a Facebookon válaszolt a cikkre.

„Kedves Szakács Árpád!

Örömmel olvastam ma megjelent cikkében, hogy nagyra értékeli énekesi, előadói képességeimet. Előadóművészként éppen ezért dolgozom – hogy utat találjak a közönség szívéhez.

Szeretettel várom tehát bármelyik koncertemen.

Ahogy mindenkit: nemre, korra, világnézetre, politikai- és más típusú irányultságokra való tekintet nélkül.

Egyvalamire azonban megkérném.

Legyen olyan kedves és ne velem, ne az én példámmal igyekezzen alátámasztani állítását, amely szerint „balliberális diktatúra van a könnyűzenében”.
Én ugyanis sosem politizáltam.

Nem érzem feladatomnak.

Vannak művészek, a könnyűzenében is, akik feladatuknak érzik.

Vannak olyanok, akik felvállalják a politikai hovatartozásukat, akik a jelenlegi kormány mellett állnak. Őket nagyon sokat hallom a rádióban.

Más, szintén nyíltan politizáló, szintén népszerű, ám a kormány ellen megszólaló művészeket pedig nem feltétlenül játszanak, legalábbis nem hallom őket a rádióban.
Én erre a csatatérre mindenesetre nem kívánkozom – úgy pedig különösen nem, hogy megkérdezésem nélkül felírják a nevemet az egyik harci zászlóra.”

(Címlapi kép: Tóth Vera Facebook)