Orosz hackerek évekig próbálták feltörni ortodox vallási vezetők emailjeit

A Fancy Bear néven ismert orosz hackercsoport évekig próbálta feltörni az ortodox keresztény egyházak vezetőinek elektronikus levelezését, vélhetően azért, mert az ukrán ortodox egyház el akarja ismertetni függetlenségét a moszkvai patriarchátustól – írta meg az AP amerikai hírügynökség.

A kijevi törvényhozás áprilisban szavazta meg Petro Porosenko ukrán elnök arra irányuló kezdeményezését, hogy indítsák el a hivatalos eljárást egy Moszkvától független, saját, egységes ukrán ortodox egyház megteremtésére. Kijev hivatalos kérést nyújtott be I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkának, és ebben arra kérte, hogy nyilvánítsa az ukrán ortodox egyházat autokefállá, azaz Moszkvától független, egységes nemzeti ortodox egyházzá.

Autokefáliát elvileg zsinat vagy magas rangú püspök adhat, az ortodox egyházak esetében kizárólag a konstantinápolyi pátriárka. Megadását az adott egyház vezetőinek és azon ország államfőjének kell hivatalosan kérvényezniük, amiben az egyház működik.

Az AP kiemelte, hogy történelmi változás lenne, ha a Filaret pátriárka vezette kijevi patriarchátus hivatalosan is elszakadna Moszkvától, mert drámaian csorbítaná a Kirill pátriárka vezette moszkvai patriarchátus befolyását és hatalmát. Az amerikai hírügynökségnek nyilatkozó szakértők egyike azt mondta, „Kijev az orosz ortodoxok Jeruzsáleme”, az ottani monostorok, templomok, ereklyék felmérhetetlen jelentőséggel bírnak a moszkvai patriarchátus követőinek és az orosz identitásnak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kirill pátriárka ünnepli Oroszország keresztény hitre való áttérésének 1030. évfordulóját 2018. július 28-án Moszkvában.Fotó: Mihail Klimentyev/Szputnyik/AFP

Vasziliosz Makridesz, az ortodox kereszténység egyik szakértője szerint a Kreml azon dolgozik, hogy segítse Kirill pátriárkát az ukrán egyház feletti irányítás visszaszerzésében, így nem meglepő, hogy mozgósították az amerikai választási kampányba való beavatkozással is gyanúsított hackercsoportot, mert minél több információt tudnak szerezni, annál hatékonyabban tudja Moszkva akadályozni a szakítást. Az AP szerint a hackerek az ortodox egyház vezetőin kívül több más ukrajnai vallási felekezetet és közösséget is célba vettek, de nem kímélték az amerikai ortodox egyház vezetőjét meg a Moszkvában és környékén tevékenykedő kvékereket sem.

Kijev a Krím elcsatolása és a kelet-ukrajnai konfliktus hatására egyre nagyobb erőbedobással lobbizik az ukrán egyház függetlenedése érdekében. Porosenko áprilisban Isztambulba utazott, hogy meggyőzze az egyetemes pátriárkát: az elszakadás Ukrajna „függetlenségéről és biztonságáról” szól. Kirill pedig ezen a héten látogat el Isztambulba, hogy az elszakadás ellen emeljen szót.

Az AP a Dell Technologies számítástechnikai társaság leányvállalatától, a Secureworks kiberbiztonsági cégtől származó információk alapján közölte: míg a 78 éves I. Bartolomaiosznak nincs emailfiókja, a segédeinek és más magas rangú egyházi tisztségviselőknek van, és több, az orosz-ukrán egyházi vitában érintett érsek fiókját érte kibertámadás. A Secureworks adatai szerint ezeket a támadásokat 2015 és 2016 között hajtották végre, de az amerikai hírügynökség a birtokába került egyéb anyagok alapján arra gyanakszik, hogy a konstantinápolyi patriarchátus elleni akcióknak még nincs vége, különösen, hogy a pátriárka akár már szeptemberben meghozhatja döntését az ukrán ortodox egyház sorsáról.

Az AP egy konkrét példát is említ arra vonatkozóan, hogyan próbálták hackerek kémprogramokkal megfertőzni egyházi vezetők számítógépét. 2017-ben a konstantinápolyi patriarchátus szóvivőjétől tucatnyi ember kapott üdvözlő levelet, amihez egy javaslatokkal teli fájlt mellékeltek. De a szóvivőt az email keletkezésekor még nem nevezték ki, a csatolt fájl pedig valójában kémprogramot tartalmazott. Bár az elektronikus levél feladójának kilétére nem derült fény, az AP-nek nyilatkozó egyházi tisztségviselők azt mondták: elborzasztotta őket, hogy a levélküldő mennyire jól ismerte az egyházi zsargont, és tudatában volt a szóvivő közelgő kinevezésének. „Aki ezt írta, jól ismer bennünket” – mondta az egyik tisztségviselő.

Dmitrij Oreskin politikai elemző szerint az orosz ortodox egyház és az orosz állami titkosszolgálat a Szovjetunió idején került szoros kapcsolatba egymással. A kommunisták az 1930-as években több ezer papot gyilkoltak meg, de később a túlélőket beszervezték a titkosszolgálatok, hogy gyülekezeti tagokról és emigránsokról jelentsenek. Az egyház és a hírszerzés kapcsolata túlélte a Szovjetunió összeomlását, Oreskin szerint az orosz ortodox egyház vezetői továbbra is kapcsolatban állnak az FSZB-vel, a KGB utódszervezetével. „Ők adják Vlagyimir Putyin (elnök) politikájának ideológiai alapját” – mondta Oreskin. (MTI)