A minisztérium kiállt a hitleres videók miatt hajtóvadászatot indító igazgatónő mellett

Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője Kásler Miklós oktatási ügyekért felelős miniszterhez fordult a Szekszárdi Garay János Gimnázium hitleres videóinak, illetve az egyik diák és családjának meghurcolása ügyében: „Mit tett mostanáig a KLIK a Szekszárdi Garay János Gimnáziumba többszörösen jogsértő helyzetet előidéző ügy kivizsgálása terén?”

A minisztérium államtitkára, Rétvári Bence válaszában kiállt a videók készítésével meggyanúsított diákot feljelentő igazgatónő mellett.

Heilmann Józsefné rendőrségi ügyet kreál egy viccből

Augusztus elején írtuk meg, hogy a szekszárdi gimnáziumban hónapok óta hitleres videók miatt áll a bál. Ezekben a mémekben az iskola diákjai kigúnyolták az intézmény igazgatóját és a tanárokat. Az igazgatónő, Heilmann Józsefné nyomozást indított az ügyben, és Ákost gyanúsította meg a videók elkészítésével. A diákot a szülei tudta nélkül kihallgatták. Erről jegyzőkönyv készült, amit az igazgatónő elvitt a rendőrségre, és magánvádas eljárásban feljelentést tett Ákos ellen, becsületsértés miatt. A szülők elmondása szerint ezek után ultimátumot kaptak az igazgatónőtől, hogy vagy egy héten belül elviszik a gyereküket a Garayból vagy gyerekük ellen fegyelmi és rendőrségi eljárást indítanak.

Ákos távozni kényszerült a gimnáziumból, ettől függetlenül a rendőrségi nyomozás is elindult az ügyében, és már a gyámügy is védelembe vételi eljárást indított a családdal szemben. Közben egy másik diák a rendőrségen vallomást tett, amiben beismerte, hogy a két videó közül az egyiket ő készítette, tehát azzal biztosan alaptalanul vádolta az igazgatónő Ákost.

Nem támasztható alá

Rétvári Bence államtitkár válaszában a KLIK, tehát a fenntartó korábbi vizsgálatára hivatkozik:

„A fenntartó a bejelentést kivizsgálta, és megállapította, hogy a fenyegetéssel történő eltanácsolás esete nem támasztható alá. Megállapításra került ugyanakkor, hogy az intézményvezető eljárása nem volt szabályos, ezért a fenntartó írásban felhívta az intézményvezető figyelmét arra, hogy a jövőben szabályszerűen, a jogszabályokban és belső szabályzatokban leírtakat betartva, járjon el.”

A KLIK tehát nem tudta kétséget kizárólag megállapítani, hogy az igazgatónő adott-e ultimátumot Ákoséknak vagy sem. A bizonyítási eljárásban segíthetett volna, ha a diákot és a szüleit is meghallgatják az ügyben, megvizsgálják a szülők és az iskola között lezajlott levelezést, és nem csak a gimnázium vezetésénél érdeklődnek.

Rétváriék a diák jogtalan kihallgatását és meghurcolását annyival intézték el, hogy felhívták az igazgatónő figyelmét, hogy a jövőben majd tartsa be a jogszabályokat. Ákos nem úszta meg ilyen könnyen az állítólagos csínytevését.

A megbuherált napló

Az egész ügy leghomályosabb részét is megvizsgáltatta a minisztérium. Ákos e-naplójába miután már elhagyta az iskolát utólag bekerült egy csomó mulasztás és kapott egy osztályfőnöki rovót is. Majd az igazolatlan hiányzások mellé  váratlanul szülői igazolások kerültek. Ákos édesapja azt mondja, biztos benne, hogy a gyerek nem hiányzott az iskolából. Egyfelől azért mert ő maga vitte be a fiát az intézménybe, másfelől azért, mert  a napló szerint Ákos jegyeket szerzett és felelt is azokon az órákon, amikről elvileg hiányzott, ráadásul az órai jegyzetei is megvannak erről az időszakról. A szülők azt sem értik, hogyan kerültek végül szülői igazolások a mulasztások mellé, hisz ők nem igazolták ezeket. Interjú Ákos édesapjával:

A fura jelenségre így reagált a minisztérium:

„A rendszer üzemeltetőjétől kapott adatszolgáltatás ismeretében a közokirat hamisítás gyanúja nem merült fel. A kérdéses időszakban került sor a hiányzások igazolásával, illetve a tanuló távozásával, jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatos adminisztrációra.”

Az új hivatalos vizsgálatot úgy folytatták le, hogy nem hallgatták meg sem a szülőket, sem a diákot, sem Ákos jogi képviselőjét, akik az elektronikus napló utólagos bejegyzéseinek másolatát be tudták volna mutatni. Azokból egyértelműen látható, hogy valaki belenyúlt a diák naplójába. A vizsgálatról egyáltalán nem is értesítették a családot.

Rétvári Bence ezzel zárja levelét: „A Garay Gimnázium intézményvezetője egy évtizede vezeti az intézményt, vezetői munkájával kapcsolatban eddig sem panasz, sem bejelentés nem érkezett.”

Heilmann Józsefnére tehát a minisztériumba nem érkezett panasz. Tavasszal a fenntartó meg is hosszabbította igazgatói kinevezését. A vele szemben az intézmény vezetését megpályázó Töttös Gábor pályamunkájából viszont kiderül, hogy az utóbbi években a tanárok tömegesen hagyták el az intézményt. Az írás szerint az igazgatónő vezetése alatt megtízszereződött az iskolát elhagyó tanárok száma: 

„E megnövekedett munkahelyváltásnak az esetek jelentős részében elsősorban személyes okai voltak: a hosszú évek óta a gimnáziumban tanító kollégák nem tudtak azonosulni a gimnázium jelenével és várható jövőjével, nem értettek egyet a gimnáziumban tapasztalható folyamatokkal.”

Közben Ákos családja is levelet kapott. A gyámhatóság a védelembe vétel és a kiskorú megelőző pártfogásának elrendelése ügyében kihallgatásra idézte be Ákost.