Pénteken megjelent az új Nemzeti alaptanterv (Nat) első tervezete, amiről Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, hogy ez csak egy vitairat, és a mostani formájában biztosan nem fog életbe lépni. Azt is hozzátette, hogy komoly változtatásokra van szükség a történelemre, irodalomra, természettudományos képzésre vonatkozó részeken. Így az új Nat-ot leghamarabb jövő szeptemberben vetethetik be.
Az egyik legfontosabb változtatás az lenne, hogy megszűnne az önálló kémia, fizika és biológia tárgy az általános iskolákban, és összevontan tanítanák a természettudományokat: „a természettudomány tantárgy (5–8. évfolyam) a természettudományos tudás bővítését és mélyítését a biológia, a kémia és a fizika területein egységes, tartalmi modulokban szervezett keretben folytatja”.
Ugyanakkor az iskolák dönthetnek úgy is, maradnak a mostani rendszernél.
Bár a kormány korábban azt ígérte, hogy csökkenti a tanulók óraszámait, a tervezet ebben nem hoz komoly változást. A maximális óraszámok szinte megegyeznek az eddigi óraszámokkal, de a kötelező óraszámok 2-3 órával csökkentek.
A tanulói kötelező óraszámok:
A maximális óraszámok 24-25, 28-30, középiskolában 34.
A tervezet szerint az érettségi tantárgyak esetében a gimnáziummal azonos tartalom és óraszám szerint folyik a képzés a szakgimnáziumokban. A szakgimnáziumokban a 9. évfolyamon a természettudomány tantárgy folytatódik, amivel párhuzamosan kezdődik annak a szaktárgynak a tanítása, ami a választott szakma szempontjából szükséges, így lehet biológia, kémia, fizika vagy földrajz.
A dokumentum kiköti azt is, hogy ugyanakkor a gimnáziumban érettségiző diákok számára is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy felsőfokú tanulmányok helyett a végzettségüknek megfelelő szintű szakképzésbe lépjenek be, és ott képesítést szerezzenek.
A Nat kidolgozásában résztvevő szakértők a Népszavának azt mondták, hogy a kormány korábban elvárásként rögzítette, hogy az új alaptanterv legyen kellően nemzeti, munkaalapú és családközpontú, ami jó magyarokat és jó keresztényeket nevel, de most úgy látszik, hogy a tervezetet kidolgozó szakemberek inkább a szakmai szempontokat tolták előtérbe, ami miatt túl liberálisnak tűnhet majd a kormány számára. Gulyás Gergely is ezért beszélhetett arról, hogy komoly változtatásokra lesz szükség.
Például a hvg.hu gyűjtése szerint a hazafias nevelés kifejezésként még csak nem is szerepel a dokumentumban, helyette a hazaszeretetre nevelést írták le többször is. A családi életre nevelés is csak egyszer kerül elő az erkölcs és etika tantárgynál.
Ugyanakkor a Nat kiemeli a demokratikus államforma és intézményrendszereinek jelentőségét, és fontosnak tartja, hogy a diákok ismereteket szerezzenek az alapvető emberi jogi elvekről és gondolkodásról, és sajátítsák el az állampolgári jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat, illetve elkötelezetté válik az aktív állampolgárság gyakorlására.
Az alapértékeknél pedig nemcsak az Alaptörvényre, hanem az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, A Gyermekek Jogairól Szóló Egyezményben, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben megfogalmazott értékekre is hivatkozik.
Meglepően korszerűen hangzik az is, hogy a lexikális tudás helyett inkább az ismeretek alkalmazását tartja fontosnak. A dokumentum szerint a Nat tervezetének egyik vezérelve a tudásalkalmazás. Ez a megközelítés az ismereteket a tudás fontos, de nem kizárólagos összetevőjének tekinti. Az ismeretcentrikus tanítás helyett a tudás felépítését és alkalmazását, az aktív tanulást támogatja. Komolyabb szerepet kapnának a mindennapi életben használható készségek.
Hogy mindebből mi marad jövő szeptemberig, az az egyelőre fanyalgó kormányon múlik. Mindenesetre az is furcsa, hogy a tervezet nem a kormányzati portálon, hanem egy külön oldalon jelent meg. (hvg.hu/Index/Népszava/Eduline)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.