A kormánypárti Magyar Időkben már második napja arról írnak, hogy csalásra készülnek az Európai Parlamentben szerdán. Aznap szavaznak a magyar kormány elleni eljárás megindításáról, a jogállamiság és a demokrácia rendszerszintű veszélyeztetése miatt. Ez az úgynevezett 7-es cikkely élesítése, aminek alapja Judith Sargentini holland képviselő jelentése, amelyben összefoglalta az érveket az eljárás megindítása mellett.

Az eljárás megindításához kétharmados többség szükséges. Ezt az EP-ben csak akkor lehet elérni, ha jelentős számban a néppárti képviselők sem ellenzik a határozatot. Ez azért izgalmas, mert a Fidesz is a néppárt tagja. 

A fideszesek most azt állítják, hogy ha a szavazatok összesítésekor nem számolják a tartózkodásokat, akkor az csalás lesz. Márpedig úgy tűnik, hogy nem fogják beleszámolni. Ez erősíti az esélyét, hogy a megfelelő többséget kap az eljárás megindítása.

A néppárt megpróbálkozott a semlegességgel

A fideszes hisztériakeltés mögött az van, hogy a néppártban igen sok képviselő nem akar az Orbán-kormány megmentésére szavazni, mert maguk is úgy vélik, hogy a magyar jogállamiság súlyosan sérült. Amikor tavaly májusban az EP először szavazott a témában, hogy megrendeljék a Sargentini-jelentés elkészítését, akkor a 216 néppárti képviselőből 67-en támogatták a magyar kormány elleni fellépést, és 40-en tartózkodtak. Az összes néppárti majdnem a fele, illetve ha a fideszeseket leszedjük, akkor több mint a fele nem állt ki az Orbán-kormány mellett. Az erőviszonyok érdemben azóta sem változtak.

A néppártot igen megosztó szerdai szavazás előtt a frakció vezetése úgy próbált információink szerint belső kompromisszumot kötni, hogy tartózkodást javasoltak volna a képviselőinek. (Az EP-ben nincs szigorú frakciófegyelem, a vezetés csak javasolja, és nem előírja a képviselőknek, hogyan szavazzanak.) Csakhogy egy tömeges tartózkodás az "igen" szavazatokat erősítik, ha a kétharmados támogatás számolásakor csak az "igen" és a "nem" szavazatokat számolják össze. 

Úgy tudjuk, hogy az EP jogi osztálya szerint a tartózkodásokat nem kell beszámítani a szavazásba. A zavarban lévő néppárti vezetés ezért az EP működését felügyelő elnökök értekezletétől állásfoglalást kért az ügyben, azt remélve, hogy a tartózkodókat mégis beszámítják. A zavart az is okozza, hogy nagyon ritkán fordul elő, hogy az EP-ben kétharmaddal kell dönteni, és még ritkábban, hogy nem egyértelmű ilyenkor a többségi álláspont. 

Az elnökök értekezlete információnk szerint úgy döntött, hogy állásfoglalást kér az EP jogi osztályától, ám ez szinte bizonyosan azt jelenti, hogy nem fogják számolni a tartózkodókat, mert korábban már érkezett erről informálisan vélemény tőlük. 

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő szerint ez csalás, mert az EU alkotmányának számító lisszaboni szerződés nem ezt mondja ki. A lisszaboni szerződésben ennyi van a hetes cikkelyről az EP tekintetében:  

"Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének alkalmazásakor az Európai Parlament a leadott szavazatoknak az egyben a tagjai többségét is kitevő kétharmados többségével dönt.”

Ez azt jelenti, hogy két szempontnak kell megfelelni: az összes EP-képviselő legalább fele érvényesen szavazzon, és a leadott szavaztok legalább kétharmada "igen" legyen. A többit már az EP saját szabályai írják elő, amely alapján várhatóan nem fogják beszámítani a tartózkodókat.