Csípős-szecsuáni borsos Snickers-t dobnak piacra Kínában
2018 szeptember 06., 18:42
Tegnap este írtunk a csípős-borsos kínai Snickersről, ma hozott a szerkesztőségbe ötöt olvasónk, Júlia
Tegnap este a Shanghaiist alapján írtam egy rövid posztot a Kínában kapható csipős-szecsuáni borsos Snickersről, és hogy mennyire szeretném kipróbálni.
Pályafutásom alatt talán még soha nem ugrott ki ilyen gyorsan a sajtó hatalma, ugyanis a cikk élesítése után másfél órával már írt is nekünk Júlia, aki pár hónapja költözött haza Kínából, hozott magával egy csomó csipős-szecsuáni borsos Snickerst szóróajándéknak, és felajánlotta, hogy behoz pár darabot a szerkesztőségbe.
Júlia már a levelezésben is írta, hogy szerinte a kínai Snickers minősége a csipősségtől függetlenül elmarad az európai csokiétól, Kínában nem nagyon esznek ilyen édességeket, eleve szűkebb a csokoládé kínálat, és kb. Snickers van sok helyen ebben a helyi ízösszeállításban.
Erdélyi Péter:
Nekem nem tűnt fel, hogy lenne minőségi különbség, sőt, miután beleharaptam, először kicsit csalódottan azt gondoltam, hogy ez csak egy teljesen sima Snickers piros csomagolásban. A csokiban lévő csili, és főleg a szecsuáni bors ugyanis nem azonnal érződik, kell pár másodperc, akkor viszont az ember a torkában érzi először, hogy ennek a csokinak tényleg van ereje. Kifejezetten jóízű, izgalmas, rendszeresen vásárolnék ilyet, ha lehetne kapni itthon.
Király András:
Nem is az volt a legmeglepőbb, amikor a falat közepe táján előretolakodott a szecsuáni bors, mert hát mi másra számítottam volna egy szecsuáni borsos snickerstől, hanem az, hogy a végén meglepően intenzív zöld teás lecsengése volt. Mindkét élmény kimondottan kellemes, sokkal jobb ez, mint az alap.
Szily László:
Ez a szecsuáni borsos Snickers sokkal inkább drog, mint táplálék, ami jó benne, az ugyanis nem az íze, hanem az, ahogyan bejön. Az első, sőt a második-harmadik harapás-rágás-nyelés után sem történik semmi különös: édes, gejl, mogyorós, mint általában. Aztán, nagysokára, bizseregni kezd valami az ember nyelve tövénél, majd a nyelv peremén, hogy hirtelen HUSS-BUMM minden megváltozzon, az embert magával ragadja egy ellenállhatatlan fűszerhullám, és beüssön a csípős-csavarós borsroham. Amiben az a klassz, hogy nem egyszerűen csíp, hanem közben baromi intenzíven szecsuáni bors-aromájú.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.