Egészségügyi szakemberek és orvosok évek óta kongatják a vészharangot, hogy hamarosan járványszerűen terjedhetnek el az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok a világban. Maga a jelenség persze nem új, hosszú évtizedek óta tapasztaljuk, ahogy fel-felbukkannak az ismert kezeléseknek ellenálló baktériumtörzsek. Csakhogy míg az orvostudomány eddig mindig sikerrel vette fel a harcot az új törzsekkel, az utóbbi években egyre több lett a borús előjel, hogy a következő ellenálló baktériumnál már nem leszünk erre képesek. 

Azt persze nem lehet tudni, hogy melyik lesz az a baktériumtörzs, amelyik legyűrve az utolsó ismert gyógyszerét is, kezelhetetlenül kezdhet majd terjedni a világban, de az elmúlt egy évben megjelent hírek alapján a tripper avagy gonorrhea (illetve régies nevén kankó) egy elég esélyes jelölt. 

A rezisztens szupertripper idén márciusban már megfertőzött egy brit férfit, azóta pedig további két fertőzésről is tudni. A három ismert eset ugyan meglehetősen kis szám egy 7,6 milliárd lakosú bolygón, az egészségügyi szakemberek azonban mégis aggódnak: világszerte tapasztalják ugyanis azt a kutatók, hogy laboratóriumaikban vizsgált mintáikban megnőtt a rezisztens baktériumok aránya.

A gonorrhea kezelésére éppen a biztos hatékonyság miatt kettős antibiotikum-kúrát szokás felírni, a fertőzöttek azitromicint és ceftriaxont kapnak, és az elmúlt években meredeken nőtt azoknak az aránya (immár 30 százalékra), akik az egyik antibiotikumra rezisztensnek bizonyultak.  A rezisztencia kialakulására világszerte találni példákat, az amerikai járványügyi hivatal (CDC) labormintáiban például  az azitromicinre rezisztens baktériumok aránya a 2013-as egy százalékról négy százalékra nőtt meg a tavalyi évre. Papíron ez tűnhet apró változásnak, de a járványügyi szakembereket mégis megijesztette a változás, hiszen a rezisztencia növekedéssel párhuzamosan egyre nagyobb az esélye, hogy ez a törzs elszabaduljon. 

A szupertripper most azután került ismét a lapok címoldalára, hogy az Egyesült Államokban meredeken megnőtt a szexuálisan terjedő fertőzések száma 2017-ben: a CDC adatai szerint 2,3 millió chlamydiás, szifiliszes és tripperes fertőzést regisztráltak a tavalyi évben. Az esetek számának növekedése mögött összetett okok állnak, szakértők a nem megfelelően finanszírozott szövetségi egészségügyi programok mellett társadalmi-gazdasági okokat is emlegetnek, és emellett jelent meg komoly fenyegetésként, hogy a tripperre alkalmazott antibiotikum-terápia veszíthet hatékonyságából, és egyre inkább terjedhetnek a rezisztens baktériumok. 

Az University of Virginia School of Medicine kutatója, Amy Mathers most arról beszélt az Axiosnak, hogy 2050-re az antimikrobiális rezisztencia lehet a leggyakoribb halálok a világon, több embert ölve meg, mint a rák. 

A tripper pedig alkalmas alanya lehet egy ilyen fertőzés terjesztésének: a második leggyakoribb nemi úton terjedő betegség a világon, évente 78 millió embert fertőz meg. A Neisseria gonorrhoeae nevű baktérium által terjesztett fertőzés az elmúlt évtizedekben ennek ellenére nem okozott sok zavart, hiszen könnyen kezelhető megbetegedésnek számított, súlyosabb következményei pedig csak a kezeletlen fertőzéseknek voltak. 

Viszont az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői már 2017 nyarán arra figyelmeztetettek, hogy a trippert okozó baktérium kifejezetten okos, több alkalommal volt már képes úgy továbbfejlődni, hogy ellenálljon az ellene bevetett antibiotikumoknak, mostanra pedig elfogytak az ellenszerek, és jönnek a törzsek, amely ellen jelenleg nincs ismert orvosságunk. Ezzel pedig a tripper súlyos betegséggé változhat, hiszen kezeletlenül meddőséget, vetélést, krónikus fájdalmat is okozhat, illetve idült gyulladásokhoz vezethet. 

A WHO amiatt is aggódott tavaly, hogy igazán megbízható adataik csak azokból a fejlett országokból vannak, ahol megfelelően kiépített és fenntartott monitoring-rendszer működik, míg azokban a fejlett országokban, ahol amúgy a tripper elterjedtebb, csak kevésbé pontos képpel rendelkeznek. A megoldás új antibiotikumok kifejlesztésében lehetne, de ezen a téren jelenleg nincsenek komoly remények: a világszervezet szerint mindössze háromféle  gyógyszer klinikai tesztje zajlik.  

Az okok meglehetősen prózaiak, a gyógyszeripar számára nem túl vonzó a tripper elleni új antibiotikum kifejlesztésébe fektetni, mivel a kezelés általában rövid ideig tart, ráadásul a baktérium gyors fejlődése miatt az antibiotikumok hamar elavulhatnak, folyamatosan fejleszteni kell rajtuk, ami jelentős többletköltségeket jelenthet. 

A WHO ezért az elhanyagolt fertőzések kezelésével foglalkozó kezdeményezéssel, a Drugs for Neglected Diseases-szel közösen kezdett egy non-profit fejlesztésbe, melynek célja, hogy hatékony gonorrhoea-elleni antibiotikumot hozzanak létre. A program vezetője, Manica Balasegaram szerint rövidtávon a kísérleti fázisban lévő gyógyszerekből kell kihozni a lehető legtöbbet, hogy legalább lélegzetvételnyi időhöz juthassunk. 

Addig pedig érdemes megfogadni azokat a tanácsokat, melyek nemcsak a rezisztens betegségek, hanem minden nemi úton terjedő fertőzés megelőzésében fontosak: a tripper például hatékonyan megelőzhető, ha védekezünk szex közben, valamint érdemes szűrővizsgálatokra is eljárni, mivel például a tripper esetében nem ritkán előfordul, hogy valaki tünetmentes, de fertőző. 

És a szakértők egybehangzó véleménye szerint bőven akadnak e téren állami feladatok és felelősségek is, mivel világszerte azt tapasztalni, hogy az embereknek nagyon kevés tudása van a nemi úton történő fertőzésekről, kevesen ismerik fel a tüneteket, a nemi úton terjedő betegségekkel fertőzötteket pedig sok helyen még mindig stigma veszi körül, ezzel azt elérve, hogy hiába érintenek ezek a betegségek évente több tízmillió embert, sokan nem mernek róla beszélni vagy orvoshoz menni. Azaz a hatékony gyógyszerfejlesztés mellett fontos lenne az is, hogy minél több ember tudjon meg minél többet ezekről a betegségekről, és sokkal többen járjanak el szűrővizsgálatokra is.  

Nemcsak a tripper fenyeget 

Ugyan mostanában legtöbbször a rezisztens gonorrhoeáról szólnak a hírek – ami érthető is a három ismert eset miatt –, a baj még nagyobb: az elmúlt években számos fertőzésnél figyelték meg, hogy egyre rezisztensebbek az antibiotikumokra. Ilyen a szifilisz, az E.coli, a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA), a tuberkulózis és a malária is (amit amúgy nem egy baktérium terjeszt). 

A rezisztens baktériumok terjedésével szembeni fellépés rendkívül komoly kihívás, elsősorban azért, mert nem egyetlen ok felelős a jelenségért. Az állattenyésztéstől a nem megfelelő antibiotikum-használaton át egészen odáig érnek az okok, hogy alig-alig történik ma új antibiotikum-fejlesztés. (Ezekkel a kérdésekkel korábban részletesen is foglalkoztunk.)

A következő évtized egyik legnagyobb globális kihívása lehet, hogy a rezisztens baktériumok ellen új, hatékony eszközöket fejlesszenek ki a kutatók. A jelek szerint jó eséllyel első körben a tripper ellen kell majd megmutatniuk, hogy ez lehetséges.