Mintegy 150 millió fejlődésben visszamaradt gyermek él ma a világon, és folyamatosan növekszik az éhező emberek száma, ami 2017-re már elérte a 821 milliót. Ez annyit jelent, hogy minden kilencedik ember éhínségben szenved – derül ki az ENSZ 2018-as jelentéséből. Alig történik előrelépés az alultápláltság és éhezés felszámolása ellen, pedig több száz millió ember egészsége forog kockán - olvasható a közleményben.

Évtizedek óta nem tapasztalt éhínség felé tart a világ

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD), az UNICEF, a Világélelmezési Program (WFP) és az Egészségügyi Világszervezet vezetői a jelentéshez írt közös előszavukban kijelentik: „A növekvő élelmiszer-bizonytalanság és az alultápláltság különböző szintjeire figyelmeztető jelek egyértelműen jelzik, hogy közbelépésre van szükség. Biztosítani kell, hogy senki ne maradjon le az élelmiszerbiztonságra és az alultápláltság felszámolására vonatkozó Fenntartható Fejlődési Célok elérésében.”

Az éves ENSZ jelentés megállapította, hogy a klímaváltozás, ami befolyásolja az esőzéseket és a mezőgazdasági idényeket, valamint a szélsőséges éghajlati jelenségek, mint az aszályok és áradások mind kulcsfontosságú tényezői az éhínség növekedésének, ahogy a konfliktusoknak és gazdasági lassulásnak is. Kimutatták, hogy 

az éghajlati szélsőségeknek kitett országokban magasabb alultáplált emberek száma, 

ami tovább növekszik, ha a népesség nagy aránya a mezőgazdasági termeléstől függ. Az éghajlatváltozás már most aláássa a legfontosabb termények, például a búza, rizs és kukorica termelését a trópusi és mérsékelt éghajlati övezetekben, ami rövid időn belül élelmiszerhiányhoz vezethet.

Az egyik ember éhezik, a másik túlsúlyos

A túlsúlyos felnőttek száma egyre csak növekszik, ma már minden nyolcadik felnőttet érint a világon. A probléma Észak-Amerikában a legsúlyosabb, de a riport szerint Afrikában és Ázsiában is fokozatosan terjed a jelenség.

Az alultápláltság és az elhízás nemcsak egy országon belül fordulhat elő egyszerre, hanem olykor még egy háztartáson belül is. Sokak számára gondot okoz a megfelelő táplálékhoz való hozzájutás, például az ételek magas ára miatt, mások az ebből fakadó bizonytalanság következtében állandó stresszben élnek, továbbá nehézséget jelent a nélkülözéshez való pszichológiai alkalmazkodás is. Mindez magyarázatot adhat arra, miért magasabb a túlsúlyosság és az elhízás kockázata azoknál a családoknál, akiknél bizonytalan a táplálékhoz való hozzáférés.

Az ENSZ cselekvést sürget

A riport szerint sürgős közbelépésre van szükség annak eléréséhez, hogy minden ember hozzájusson az alapvető tápanyagokhoz és megszűnjön az alultápláltság. Kiemelt figyelmet kell fordítani a csecsemőkre, az öt év alatti gyerekekre, az iskolásokra, a kamasz lányokra és a nőkre, akiket különösen veszélyeztet, ha nem jutnak megfelelő mennyiségű vagy minőségű táplálékhoz.

A riport arra is felhívja a figyelmet, hogy fejleszteni kell a tápanyagszegény mezőgazdaságokat és azokat az élelmezési rendszereket, amelyek biztonságos és jó minőségű ételt biztosíthatnak mindenki számára. Továbbá kiemeli, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani azoknak az irányelveknek, amik elősegítik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a katasztrófák kockázatának csökkentését.

A riport kulcsfontosságú megállapításai:

• Az éhező emberek száma 2017-ben: 821 millió, azaz minden kilencedik ember. Ázsiában: 515 millió, Afrikában: 256,5 millió, Latin-Amerika és a Karib-térség: 39 millió-

• A fejlődésben visszamaradt (korához képest alacsonyabb), öt év alatti gyerekek száma: 150,8 millió (22,2%).

• A magasságához képest alacsony testsúlyú 5 év alatti gyerekek száma: 50,5 millió (7,5%).

• Az öt év alatti túlsúlyos gyerekek száma: 38,3 millió (5,6%).

• A vérszegénységben szenvedő termékeny nők aránya: 32,8%.

• A félévesnél fiatalabb gyerekek aránya, akiket kizárólag csak szoptattak: 40,7%.

• A túlsúlyos felnőttek száma: 672 millió, azaz minden nyolcadik felnőtt.