A tartós stresszért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Nemzeti Agykutatási Programban

A késleltetett stresszreakcióért és a stressz hosszabb távú hatásaiért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Agykutatási Programban (NAP).

A kutatók eredményeit bemutató publikáció szerdán jelent meg az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet újságjában, a The EMBO Journal-ben. A kutatás eredménye szerint az agyvízen keresztül közvetített mechanizmus esetében a veszély fellépése után több 10 perces késéssel aktiválódik az az agyi terület, ami a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelős.

Az eredmények új távlatot nyithatnak a poszttraumás stressz szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez – közölte az egyetem.

Az eredmények alapján új értelmet nyer az a mondás, hogy „felforr az agyvizem”, „bár hőmérséklet-emelkedésről nincs szó, de valóban történik valami az agyvízzel stresszhelyzetben” – mondta Alpár Alán, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet docensének, a Kísérletes Neuroanatómiai és Fejlődésbiológiai Csoport vezetője.

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2017. április 26-án.Fotó: Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki Sajtóiroda

Eddig két fő agyi stresszmechanizmus volt ismert, mindkettő elindításáért a hipotalamuszban található idegsejtek jól körülírható csoportja felelős:

  1. Egy hormonális út, ami végső soron a véráramon keresztül a mellékveséből szabadít fel hormonokat a stresszhatást követően másodperceken belül.
  2. Egy idegi út, ami még gyorsabb, és ami során közvetlen idegi összeköttetés alakul ki a viselkedésünket döntően kialakító úgynevezett prefrontális kéreg felé a másodperc törtrésze alatt.

A Kísérletes Neuroanatómiai és Fejlődésbiológiai Csoport munkatársai ugyanakkor megállapították: ugyanezek az idegsejtek egy harmadik úton is képesek stresszreakciót kiváltani, aminek a hatása jóval később jelentkezik és tartós. A most leírt teljesen új mechanizmus az agyvízen keresztül zajlik. Ennek során az idegrendszer fejlődésében, karbantartásában is fontos szerepet játszó molekula, az ún. ciliaris neurotrofikus faktor (CNTF) az agyvízben keringve kerül le a stresszközponthoz.

Mivel az agyvízzel terjedő mechanizmusról van szó, ez sokkal lassabb, mint a véráramon keresztül zajló folyamat. Az agyvízben lassabban hígul fel az anyag, és ezért hosszan tudja kifejteni a hatását. Az agyvízben lévő molekulák pedig szüntelenül bombázzák a stresszközpont idegsejtjeit, amik a prefrontális kérget tartják folyamatosan éberen, így egy éberebb, magasabb reakciókészségű idegrendszeri állapot alakul ki.

Alpár Alán szerint nagyon valószínű, hogy stresszhatás esetén mindhárom mechanizmus bekapcsolódik, de a stressz késleltetett, tartós hatásának kialakulásában ennek a harmadik típusú, általuk azonosított folyamatnak van szerepe. 

„Azt, hogy az agyvelő mely területei felelősek a kívülről érkező stresszingerre adott gyors válaszért Selye János világhírű, magyar származású stresszkutató munkássága óta tudjuk. Szintén ő írta le, hogy mi történik stresszhelyzetben, miként aktiválja a hipotalamusz a hipofízist, az pedig a mellékvesekérget” – mondta Alpár Alán.

De a stressz elhúzódó folyamat, a környezeti fenyegetettség lehetősége például hosszabban is fennállhat, és nemcsak azonnali, hanem tartós figyelmi állapotot kíván a szervezettől. A kutatók ezt a folyamatot akarták megérteni, amikor a Nemzeti Agykutatási Programban a limbikus rendszer működésének és zavarainak molekuláris biológiai hátterét kezdték feltérképezni.

Az agyvízen keresztüli fent leírt mechanizmust nemcsak állatkísérletekben, de emberi mintákon is kimutatták. A kutatások részben kollaborációban, Harkány Tiborral, a Bécsi Orvostudományi Egyetem tanszékvezető professzorával és kutatóival együttműködésben valósultak meg. A munkát Alpár Alán öt évvel ezelőtt kezdte el.

A kutatócsoport vezetője úgy látja, a felfedezés új távlatokat jelenthez a poszttraumás stressz szindróma kialakulásának megértésében is. Az akut stressz állandósulása, krónikussá válása, a kiégés a mai társadalom számára komoly kihívást jelent, az ehhez vezető idegi folyamat megértése később lehetőséget adhat ezeknek a neuropszichiátriai megbetegedéseknek a kezelésére. A kutatásban több olyan molekuláris mechanizmust is bemutattak, ami később gyógyszercélpont lehet a farmakológusok számára. (MTI)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.