Egy most publikált hosszú távú vizsgálat eredményei szerint tízszer nagyobb eséllyel alakul ki valamilyen személyiségzavar azoknál, akiknek az anyja stressztől szenvedett a terhesség alatt.
Egyre többen vannak, akik szerint semmi értelme hetente öt napot dolgozni. Nemcsak a lelkünknek ártunk ezzel, de a gazdasági növekedést sem feltétlen segíti.
Az eredmények alapján új értelmet nyer az a mondás, hogy „felforr az agyvizem”.
Egy kísérlet szerint a stresszhormonszintet is csökkenti, ha pár napra kivonjuk magunkat Zuckerberg főkancellár birodalmából.
Nyugi!!!
Ezt is próbáld ki otthon sorozatunkból.
Egy ilyen év után rájuk is fért. Ordítottak, mint a Normafába szorult féreg.
Egy új kutatás szerint a poszttraumatikus stressz szindrómás nőket is máshogyan kell kezelni, mint a férfiakat.
Felejtsd el az intéseket, a stressz jó is lehet. Csak meg kell tanulni becsatornázni a stressz által felszabaduló energiákat.
És milyen igazuk van.
Óvatosan a stresszel!
Ha engedjük, hogy hülyeségek rendszeresen felkúrjanak, na annak nem lesz jó vége.
Rabja lettél a melónak? Ha válaszolsz hét kérdésre, megtudod, hogy te végzed a munkát, vagy az végez ki téged.
Újabb pszichológiai kísérletek igazolták, hogyan vezet a szegénység stresszhez, a stressz pedig sorozatos rossz döntésekhez.
Itt az ideje nevén nevezni a bűnösöket, akik megkeserítik a reggeleinket, mert egy dolog felkelni és egy teljesen külön dolog felébresztettnek lenni.
Míg a fiúknál a magas kortizolszint és az enyhe depressziós tünetek nyomán később 14-szer nagyobb valószínűséggel alakult ki klinikai depresszió, a lányoknál ez a kockázat mindössze négyszeres volt.
Kérjük, hogy küldje el a kérdéseit emailben!
Síkideg az Alföld: (az éppen a román határnál lévő) Békés megye az egyik legidegesebb.
Jelentkezés a meetup.com oldalán.
ELTE Földrajz- Földtudományi Intézet, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
Az 1970-es években a Mars közepes szélességein olyan alakzatokat véltek felfedezni a szakemberek, mint amilyenek a Földön glaciális és periglaciális környezetekben fordulnak elő. Ma már tudjuk róluk, hogy törmelékkel fedett egykori gleccserek maradványairól van szó. Jelenlétük a Vörös Bolygón bekövetkezett többszörös eljegesedési fázisokra vezethető vissza. Felszínükön megjelenő kriokarsztos mintázatok eltérőek az égitest különböző területein. Érdekes kutatási területe ez a geológiának, klimatológiának és az asztrobiológiának egyaránt.
A házasság és a szex is meg fog változni, mint minden más. És hogy hogyan? Ami a párkapcsolatokat illeti, már most látszanak jelei, hogy a 21. században talán nem is lesz olyan stabil, és biztosan egészen máshova fognak esni a hangsúlyok. Talán nem fogunk folyamatosan együtt élni Vele. Talán még kevésbé fog egy életre szólni, és talán nem is csak férfiakra vagy nőkre leszünk féltékenyek, hanem robotokra is (bármennyire furcsán hangozzék is ez most).
Mint jövőkutatók (és mint férfiak és nők) úgy gondoljuk, kevés ennél izgalmasabb téma van.
Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézet - Növényi Molekuláris Biológia Osztály
Az előadásban sor kerül a trópusi erdők lombkoronaszintjeiben kialakuló, speciális növénytársulások ökofiziológiai vizsgálatának bemutatására. Miért érdemes, hogyan lehet 40-60 méter magas óriásfákat vizsgálni? Mire lehet az ilyen kutatásokból következtetni? Guatemalában többféle erdőtípus megtalálható, a prezentáció során a hegyvidéki köderdőkről és a síkvidéki, másodlagos trópusi erdőkről lrsz szó. A köderdő egy érintetlen, kekchi indiánok által lakott hegyen található, a Biotopo del Quetzal nevű természetvédelmi területen. A síkvidéki trópusi erdő az El Mirador nevű régészeti lelőhelyen terül el. Itt volt a maja civilizáció preklasszikus korának legnagyobb városa, amit Kr.u. 50-ben hagytak el a lakók, utána kezdett visszaerdősödni.
MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár, Növényi Sejtbiológiai Osztály
A növényi eredetű termékekre egyre nagyobb igény jelentkezik, újabban már fosziliamentes üzemanyagként is, miközben a művelhető földterület folyamatosan csökken. Ezért a növényi ellenállóképesség megértése egyre szükségszerűbbé válik.
A növények helyhezkötött életmódjuk miatt kénytelenek az őket érő környezeti stresszhatásokhoz genetikailag kódolt védekezőmechanizmusok összehangolt működtetésével alkalmazkodni. A környezeti ingereket érzékelő receptormolekulák kémiai természetű változások láncolatait indítják el a sejtben, amelyek közül a legfontosabb a jelátviteli fehérjék foszforilációja, amely a fehérjeműködés „kapcsolószerű” szabályozását teszi lehetővé. A molekuláris jelátviteli pályákon keresztül a sejtmagba eljuttatott ingerek a génműködés (vagyis az egyes génekről keletkező fehérjék mennyiségének) megfelelő változásait eredményezik. Az egymást dominóelv szerint foszforiláló fehérjék kaszkádszerű láncolatából álló jelátviteli utak széles körben elterjedtek az élővilágban, és központi szerepet játszanak a növényi stresszadaptációban is.