Amikor 1951-ben letartóztatták Kádárt, Farkas Vladimir ellopta a falióráját is

Kádár János beszédet mond a Magyarországra látogató szovjet delegáció tiszteletére 1967. július 9-én.Fotó: V. Malyshev/Sputnik

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára ismét megosztott egy érdekességet, ezúttal a Rákosi-korszak tisztogatásaiból. Mint írják:

„Rajk László koncepciós perében Kádár János valóban közreműködött. Ugyanakkor Kádár János 1951-1952-es, ugyancsak koncepciós perében viszont Farkas Vladimir volt közreműködő. Lásd csatolt 2. irat, amely azt is tartalmazza, hogy Kádár letartóztatásakor Farkas Vladimir ellopta Kádár falióráját is.”

Az ÁVH-nál bevett gyakorlat volt, hogy a letartóztatott embereket még ki is rabolták.Fotó: ÁBSZTL/Facebook

Ha valaki nem ismerné már Farkas Vladimir egykori államvédelmi alezredest, ő volt Farkas Mihály fia, 1945-ig Wolf néven a Szovjetunióban élt. A Rajk-perben Justus Pál egyik kihallgatója volt, 1955-ben alezredesként leszerelték, majd 1956 tavaszán párthatározatban mondták ki a felelősségét az ÁVH-ban elkövetett törvénytelenségekben. A szovjet ügynök Szücs Ernőt és a testvérét a kihallgatás közben agyonverték, a kihallgatást névleg Farkas Vladimir vezette, és az agyonveretésben is érintett volt, de ő a közvetlen felelősségét az ügyben élete végéig tagadta.

1956 augusztusában kizárták a Magyar Dolgozók Pártjából, és 12 év börtönt kapott, de már 1960 áprilisában kiszabadult. Bérelszámolóként, statisztikusként, üzemgazdászként is dolgozott, majd 1976-tól 1985-ös nyugdíjazásáig a Volán Tröszt tanácsadója volt. A rendszerváltás után a Nincs mentség című emlékiratával próbált a kommunisták közül egyedüliként szembenézni a múltjával, de a társadalom bocsánatát nem nyerte el – írta róla Kozák Gyula. Itt látható egy vele készült 1989-es interjú: