Amikor 1951-ben letartóztatták Kádárt, Farkas Vladimir ellopta a falióráját is
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára ismét megosztott egy érdekességet, ezúttal a Rákosi-korszak tisztogatásaiból. Mint írják:
„Rajk László koncepciós perében Kádár János valóban közreműködött. Ugyanakkor Kádár János 1951-1952-es, ugyancsak koncepciós perében viszont Farkas Vladimir volt közreműködő. Lásd csatolt 2. irat, amely azt is tartalmazza, hogy Kádár letartóztatásakor Farkas Vladimir ellopta Kádár falióráját is.”
Ha valaki nem ismerné már Farkas Vladimir egykori államvédelmi alezredest, ő volt Farkas Mihály fia, 1945-ig Wolf néven a Szovjetunióban élt. A Rajk-perben Justus Pál egyik kihallgatója volt, 1955-ben alezredesként leszerelték, majd 1956 tavaszán párthatározatban mondták ki a felelősségét az ÁVH-ban elkövetett törvénytelenségekben. A szovjet ügynök Szücs Ernőt és a testvérét a kihallgatás közben agyonverték, a kihallgatást névleg Farkas Vladimir vezette, és az agyonveretésben is érintett volt, de ő a közvetlen felelősségét az ügyben élete végéig tagadta.
1956 augusztusában kizárták a Magyar Dolgozók Pártjából, és 12 év börtönt kapott, de már 1960 áprilisában kiszabadult. Bérelszámolóként, statisztikusként, üzemgazdászként is dolgozott, majd 1976-tól 1985-ös nyugdíjazásáig a Volán Tröszt tanácsadója volt. A rendszerváltás után a Nincs mentség című emlékiratával próbált a kommunisták közül egyedüliként szembenézni a múltjával, de a társadalom bocsánatát nem nyerte el – írta róla Kozák Gyula. Itt látható egy vele készült 1989-es interjú:
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.