Tisza István 1918. őszi meggyilkolása óta hideg polgárháborúban él Magyarország, mondta Hatos Pál történész, aki könyvet írt a témáról. Centrális erőtér már száz évvel ezelőtt is volt, Orbán Viktor mégsem onnan vehette az ellenzéket ellehetetlenítő politikáját; van valamilyen strukturális minta a történelmünkben, amelyben különböző előfeltételek hasonló válaszokat hívnak elő.

A kádárista közhelyek, kitalációk, ferdítések a mai napig elevenen élnek. Ilyen volt az is, hogyha a szovjet csapatok nem avatkoznak be, és nem verik le a győri ellenkormányt, akkor Magyarország is éppen olyan kettéosztott lett volna, mint Korea. Szakolczai Attila történésszel beszélgettünk.

Szerinte ahogyan Kádár, Magyar is áruló, de nem szabad elfelejteni, hogy egykor Kádár is népszerű volt, sőt, egyesek számára még ma is az.

Hogy ki, mikor és miért, azt egyelőre nem tudni. De nem ez az első rejtélyes eset ennél a sírnál.

A Tisza Párt elnöke bejelentette, hogy október 23-án ők is tartanak rendezvényt, mégpedig „a valaha volt legnagyobbat”.

A párt döntött 1950-ben Budapest megnagyobbításáról, de pár év múlva máris visszacsinálták volna. Miért kisgömböcölte be a főváros az agglomerációját, hol lettek volna „antiszociális telepek”, mi lett a „15 perces város” 80 évre elfelejtett koncepciójával?

Munkásőrök, úttörők, kispajtások: ma lenne a 80. április 4., ha még ünnepelnénk. A felszabadulás állami kultusza a Fortepan képein.

Mert Magyar azt ígérte, hogy visszaállítják az igazságszolgáltatás függetlenségét, és lesz új bírósági vezetés. A poloskázásra a Fidesz-szavazatokkal megválasztott Varga Zs. András nem reagált.

Maroknyi lázadó a birodalom ellen. Horthyék trianonoztak, Kádárék összekötötték a tanácsköztársasággal, Orbán brüsszelezik.

Egy amerikai szervezet életútinterjúkat készít az ország volt diplomatáival. A 20. században Budapesten szolgálók érdekes, szórakoztató, helyenként vicces, helyenként tragikus, és csak néha pontatlan visszaemlékezéseiben felbukkan mindenki, aki Magyarországon számított. De a legjobbak a mindennapi élet felvillanásai.

Negyed évszázaddal később a kádárista propaganda több filmben is feldolgozta a pártirányvonalnak megfelelően a szabadságharc történetét. Így sikerült.

Magyar hosszú interjúban többek között arról beszélt, hogy miért lenne még rosszabb a Fidesz Orbán nélkül, hogy a Tisza párt támogatói nem szektásak és hogy igazából nincs is független sajtó.

A Munkásőrség Emléktársaság a 112 éve született Kádár János sírjánál emlékezett meg az egykori nemzetvezetőről. „Orbán Viktor ígérget, az Úristennel beszélget.”

Spiró György arról is beszélt: olyan kínos történetet talált Rajk Lászlóról, ami még a perben sem merült fel, és hogy miért nevezte butának, műveletlennek a nagyanyját.

Onódy Lajosnak, a hatvanas évek vendéglátós császárának csodálatos felemelkedéséről és csúfos bukásáról nagyszerű filmet készített Almási Tamás.