2017 augusztusától kezdve hétszázezer rohingya menekült el Mianmar északnyugati tartományából, Arakánból a muszlim kisebbségi népcsoport tagjait mészárló, tömegesen erőszakoló buddhista többség elől. A történteket az ENSZ és a nemzetközi jogvédők etnikai tisztogatásnak, vagyis emberiesség elleni bűncselekménynek tartják, mely során a többségi buddhisták népirtást is elkövettek.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma nem ment ilyen messzire. Bár hétfőn közzétett jelentésük szerint a buddhista ellenőrzés alatt álló mianmari hadsereg

tömeggyilkosságok, tömeges nemi erőszak, és egyéb kegyetlenségek előre kitervelt, összehangolt kampányát folytatta,

a jelentésben ezt még nem nevezték sem népirtásnak, sem emberiesség elleni bűncselekménynek. Pedig még eszerint a dokumentum szerint is egyértelműen a rohingyák terorizálása, elüldözése volt a hadsereg célja. Például azzal, hogy csecsemőket mészároltak, élve temettek el embereket, vagy éppen nyilvánosan erőszakoltak meg nőket.

A jelentés alapján így is újabb szankciókat vezethetnek be Mianmar ellen. Az USA egyelőre a Magnitszkij-törvény alapján csak magánszemélyek ellen léptetett életbe szankciókat, a külügyminisztérium múlt heti döntése alapján a 33. és a 39. könnyűgyalogos hadosztály katonái, Aung Kjav Zav, Khin Maung Soe és Khin Hlaing hadseregparancsnokok és Thura San Lvint, a határrendőrség vezetője ellen. A törvény alapján amerikai javaikat zárolták, és megtiltották, hogy amerikai állampolgárok bármilyen üzleti kapcsolatba lépjenek velük. (MTI)