Egy most publikált kutatás szerint a világ kardszárnyú delfin-populációjának mintegy fele kihalásra van ítélve az óceánokban felhalmozódott mérgező szennyezések miatt. A problémát a poliklórozott bifenilek (PCB), azaz azok a kémiai vegyületek okozzák, melyek használata ugyan évtizedek óta tiltva van, de még a mai napig szivárognak be a tengerekbe. 

A PCB-k ráadásul beépültek az óceánok táplálkozási láncába, és így a szennyezésnek leginkább kitett állat persze a legnagyobb ragadozó, az orka (avagy gyilkosbálna avagy kardszárnyú delfin) lett. A kutatás szerint ráadásul a szennyeződés a nőstények zsírdús teje révén jelentős mértékben adódik át az újszülött borjaknak. 

A PCB-ket a biztonságosnak ítélt szintnél százszor nagyobb mértékben mutatták ki a kardszárnyú delfinek szervezetében, és a kutatás szerint a szennyeződés komolyan károsítja az állatot reproduktív szerveit, rákot okoz és roncsolja az immunrendszerüket is. A frissen publikált kutatás előrejelzése szerint az örökített szennyeződések következtében az iparosított országok partvidékének közelében élő orkák 30-50 éven belül kihalhatnak. 

Kifejezetten súlyos a helyzet Nagy-Britannia partjainál, de Gibraltár, Japán és Brazília közelében is nagy veszélyben vannak az állatok. 

A kutatásban résztvevő, a londoni Zoológiai Társaság tagja, Paul Jepson szerint a gyilkos bálnák apokalipszise zajlik. Ezek a gigantikus emlősök ugyanis ideális körülmények között is nagyon lassan szaporodnak: 20 évbe telik, míg egy állat szexuálisan érett lesz, és 18 hónap míg, amíg egy nőstény kihord egy magzatot. 

A PCB-ket a harmincas évektől kezdték el használni elektrotechnikai gyártásnál, festékekben és műanyag-előállításban, és mintegy ötven éve tudni, hogy ezek súlyosan mérgező, környezetszennyező anyagok: a hetvenes évektől kezdve sorra tiltották be a használatát, de az egymillió tonna legyártott PCB 80 százalékát még mindig nem sikerült megsemmisíteni, és előfordulnak szivárgások, nem ritkán a tengerekbe juttatva a mérgező anyagot. 

2004-ben nemzetközi bizottság is létrejött a probléma megoldására, de Jepson szerint bőven el vannak maradva saját vállalásaik mögött, egyedül az Egyesült Államokban lehetett igazi előrelépéseket tapasztalni. 

A kutatók szerint a PCB-k mellett hosszú listája van még azoknak a szennyező anyagoknak, melyek a gyilkos bálnákat mérgezik. Szintén jelentős probléma, hogy a túlhalászás miatt az orkák sok helyen veszítik el természetes táplálékukat. 

A Science-ben megjelent kutatásban 351 gyilkos bálna szervezetének PCB-kitettségét vizsgálták, és azt találták, hogy a japán, brazil, a Csendes-óceán észak-keleti részén lévő és a brit populáció a teljes összeomlás szélén van. 

Jelentősen jobb a helyzet Norvégia, Izland, Kanada és a Feröer-szigetek környékén, ahol nem volt jelentős PCB-termelés, és a vizek élőlényei kevésbé voltak kitéve a szennyeződésnek. 

Jepson szerint ha sikerülne elpusztítani az összes felhalmozott PCB-t, és megszűnnének a szivárgások, akkor hosszú távon ezek az egészséges közösségek esetleg újra benépesíthetik majd azokat a tengereket, ahonnan évtizedeken belül akár el is tűnhetnek a gyilkos bálnák. (Guardian)